Százszázalékos biztonság sem a való világban, sem a világhálón nincs – ezért is mindenki számára fontos, kikerülhetetlen a téma. Sőt, rendkívül időszerű is, hiszen a világjárvány még inkább az online térbe „száműzött” bennünket, ahol ugyanúgy veszélyek leselkednek ránk, mint az életben. Én abban bízom, hogy egyre nagyobb az emberek felelősségérzete – mondja dr. Baracsi Katalin.

Útvesztők a világhálón

– Az egy éve tartó vírushelyzet miatt minden korosztály jóval több időt tölt számítógép előtt, az internet világában, mint korábban. Mégis, mennyit?

– A korábbi kutatások azt mutatták, hogy a 10–14 év közöttiek átlagosan napi 3-5 órát töltenek a világhálón; ebben benne van a tanulástól/tudásszerzéstől a játékokon át a közösségi oldalakon való szörfözésig minden. Már múlt év tavaszán a szám hirtelen 8-10 órára ugrott, elsősorban a digitális oktatás bevezetése miatt. Mivel korlátozottak lettek a személyes találkozási lehetőségeink, ezért a kapcsolattartás, a szabadidő, a szórakozás és a munkavégzés jó része az online térbe tevődött a felnőtteknél is.

– Több netes idő több veszélyhelyzetet is jelent?

– Sajnos igen. Nemzetközi visszajelzések szerint a covidos időszakban megötszöröződtek az online térben elkövetett szexuális visszaélések. Nálunk sincs ez másképpen: év elején hozta nyilvánosságra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy tavaly a járvány sújtotta pár hónap alatt annyi gyermekpornográf tartalomra érkezett bejelentés, amennyi jócskán túllépte a szokásos éves mennyiséget. A középiskolai tanulmányaik végére ötből három diákot éri valamilyen bántalmazás.

– Mi az első számú veszélyforrás a digitális oktatás során?

– A gyerekek nem riadnak vissza attól, hogy a bántalmazást akár az online óra keretében tegyék meg, mondjuk azzal, hogy nem engedik csatlakozni a társaikat, lenémítják a tanárt, felvételt készítenek az óráról és megosztják közösségi térben, viccesnek gondolt mémet csinálnak a pedagógusról, kibeszélőcsoportokat hoznak létre, ahol kipécéznek és bántanak valakit – ezek a legjellemzőbbek. Viszont én azt is érzékelem, hogy a veszélyforrásokat – amelyek egyéb­­ként korábban is léteztek – a szülők immár testközelből is látják, és a pedagógusoknak is lett egy egészen más kerete és képe arról, hogy mi minden történik a világhálón a tanítványaikkal.

– Ezek szerint számos szülő, pedagógus nincs vagy eddig nem volt tisztában a kockázatos helyzetekkel?

– Sok szülő fejében az él, hogy lám, a gyermeke milyen jól eligazodik az okostelefonok, számítógépek és az internet világában – csakhogy ez a technikai felkészültség, tudás nem jelenti azt, hogy a kiskorú egy bántalmazó helyzetet is rögtön felismer, és megfelelő módon kezel.

A gyerekek nem tudják, hogyan kell kilábalni egy kiszolgáltatott viszonyból, hol kérhetnek ehhez segítséget, hogyan dolgozzák fel például azt a traumát, ha a társaik egy megalázó képet tettek ki róluk a netre, miként nyerjék vissza az önbecsülésüket… Nagy bátorság kell ahhoz, hogy elmondják, ha butaságot csináltak a neten, vagy ha bántották, zaklatták őket!

Ha bizalommal fordulnak a szüleikhez, nem az a helyes magatartás, ha elveszik tőlük az eszközt vagy ha letiltják az internetet. Ez nem a probléma megoldása – csak a jegelése. Attól, hogy a gyerek nem látja, hogy a közösségi oldalon mocskolódnak róla, attól még a probléma fennáll, és ez benne feszültséget okoz. És a szexuális zaklatók is újabb gyerekeket szemelnek ki maguknak.

– Akkor mi a helyes hozzáállás? Hová tudunk fordulni a problémánkkal?

– Mindenkit arra bátorítanék, hogy ha valami rossz dolog történik vele, tegyen feljelentést, hogy az ne essen meg másokkal is. Minden közösségi oldal arra törekszik, hogy az adott felületen lehessen letiltani és jelenteni – ezekkel a lehetőségekkel már a gyerekek is ügyesen élnek. Hazánkban két internetes forródrót működik: a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat keretében a biztonsagosinternet.hu és az NMHH égisze alatt az internethotline.hu.

A hasznos tanácsok, ismeretek mellett ezeken a bejelentőfelületeken – akár anonim formában is – megoszthatjuk a közlendőnket, legyen szó sértő szexuális tartalomról vagy állatkínzásos videókról. Nagy segítség, ha például fotót készítünk a bántó bejegyzésről; ez segíti a nyomozást, és a bíróságon bizonyító erejű.

A Kék Vonal önkéntes segítőit a 116-111-es telefonszámon ingyen tudják felhívni a gyerekek, 24 éves korig, a nap 24 órájában; továbbá e-mailben és chaten is felvehetik velük a kapcsolatot. A 116-000 számon pedig az aggódó felnőttek hívásait várják.

Több szó esett eddig a gyerekekről, pedig a felnőttek is po­ten­ciá­lis céltáblái az internetes csalóknak! Vegyük csak a legfrissebb példát: egy adathalász informatikai vírus az elmúlt hetekben csomagküldő szolgáltatók üzeneteinek álcázva igyekezett megszerezni az ügyfelek pénzügyi, banki adatait…

– Napjainkban nyilvánvalóvá vált, hogy az adatok hatalmat jelentenek, csalók kezébe jutva pedig számukra könnyű pénzszerzési lehetőséget. Hazánkban a Nemzeti Kibervédelmi Intézet foglalkozik a hálózatos csalásokkal, az nki.gov.hu oldalon megtalálható a bejelentőfelületük, továbbá a rendőrségen belül működik a kiberbűnözés elleni főosztály. Az internetes vásárlásokkal kapcsolatosan felmerülő panaszok esetén javaslom a fogyasztóvédelem oldalát: jogsertowebaruhazak.kormany.hu, itt termékre és üzletre is rá lehet kérdezni, panaszt lehet tenni.

– Létezik abszolút biztonság az internet felől ránk leselkedő veszélyek ellen?

– Nincs százszázalékos védelem, viszont megtanulható, fejleszthető a digitális tudatosság. Viszont nemcsak valamilyen aktuális „vészhelyzet” kapcsán kell elkezdeni kapkodni – például, amikor kék bálnával vagy momóval rémisztgetik egymást a gyerekek, bugyuta kihívásokat terjesztenek egymás között –, hanem már attól a perctől kezdve, hogy az első eszközt a gyerek kezébe adjuk.

Már tizenegy éve tartok előadásokat, foglalkozásokat gyerekeknek, pedagógusoknak, szülőknek, szakembereknek, és azt látom, hogy jól állunk: egyre nagyobb az emberek felelősségérzete. A kényszerű járványidők alatt a szülők és a pedagógusok sokkal nyitottabbak lettek, végre bátran mernek kérdezni, tanulni, fejlődni ők is.

– Tudna némi szamárvezetőt ajánlani nekünk?

– A közelmúltban új magyar nyelvű és ingyenesen letölthető Online Gyermekvédelmi Útmutatókat jelentettem meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Digitális Jólét Program – Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája szakmai együttműködésével. Segítő kabalafigurája Sango, a robot nindzsa, aki jó tanácsokkal segít mindenkit.

Az Abacusan Stúdióval együtt pályázatot hirdettünk Sango és Én címmel: a 9–16 év közöttiek három kategóriában, kreatív művészeti alkotásokkal pályázhatnak május 16-ig, a részletek az interneten megtalálhatók. Ezenkívül javaslom a családoknak, hogy kössenek digitális szerződést, ami normál keretek között tartja a kütyüzést.

Először a család minden tagja írja vagy rajzolja le, mit és miért szeretne használni, a második körben ezt beszéljék meg (azért szeretnék ebéd után egy órát fort­nite-ozni, mert a barátaim is akkor játszanak a neten; senki ne vigye az étkezőasztalhoz a telefonját stb.), és a végeredményt írásba foglalva a lakás egy jól látható pontjára tegyék ki. Iskolában is megvalósítható ez digitális házirend formájában.

– Megdöbbentett, amikor hallottam, hogy Hollandiában egy nagymama sokmilliós büntetést kapott azért, mert a családja kérése ellenére fényképeket osztott meg az unokájáról…

– Bizony, akár eddig el tud fajulni a helyzet. A büszke szülők, nagyszülők nemegyszer kényszeresen megosztják a közösségi oldalakon azt is, ahogy a gyermekük, unokájuk bilizik vagy fürdik – és nem gondolják végig, hogy ezekkel valaki hátsó szándéktól vezérelve visszaélhet, vagy évek múlva az osztálytársak előtt cikinek számít majd.

Egyébként a senior korosztályról pozitív tapasztalatokat szereztem: bennük ugyanolyan kíváncsiság munkál, mint a gyerekekben, emiatt kezdenek használni mobiltelefont, számítógépet, internetet. A gyerekek borzasztóan büszkék arra, ha ők tanítják meg a nagyit skype-olni, vagy vicces filterekkel közös képeket készítenek.

De azzal is bővítsük az ismereteiket, hogyan ismerjék fel az álhíreket, miként vigyázzanak a csalókkal szemben, vagy milyen erős jelszót válasszanak. Kisebb adagokban és türelmesen, többször mondjuk el mindezt! Hadd ajánljak egy olvasnivalót a témában: Igaz Dóra Nyár, nagyi, net című könyve egy szupernagyi és az unokája kapcsolatának alakulásáról szól ebben a digitális csodavilágban.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.