Ugye, jön még valami szép?

Mary Zsuzsi hat esztendővel ezelőtt, csaknem három évtized után tért haza Magyarországra és a színpadra - ahol a közönség ugyanolyan szeretettel fogadta, mint hajdanán. És ő a régi: csacsog, nevet, pörög, vibrál körülötte a levegő. Alakja, sminkje és ruhája ma is tökéletes, csak a haja változott szőkéről éjfeketére.

Családi körSzijjártó Gabriella2004. 09. 24. péntek2004. 09. 24.
Ugye, jön még valami szép?


"Kirobban. Színültig van töltve, mint egy bögre, friss tejjel. Csobog. Vagy ahogy a pálinka inog az emberben. A hangja is ilyen. Szép. Kifejezetten. (Néha arra gondolok, sok kedves, koszlott énekeslány mellett nem árt, ha valaki szép. Ő még és állandóan az, ötven felett is. Nem öregszik.) Például a száj. Íves legyen. Harapós. Eleven. Mintha abba a bizonyos tele csupor tejbe maga is belekóstolhatna. Így énekel."
Nem győzöm csodálni: Mary Zsuzsi ötvenhat évesen is csupa tűz, csupa élet! Ragyogó szemei először akkor homályosulnak el a banánturmix fölé bújva, mikor Gyurkovics Tibor róla szóló írását idézem...
Emlékeznek még az 1968-as táncdalfesztiválra, amelyet a csillagszemű fiatal lány a Mama című dalával megnyert? Az énekesnő karrierje akkoriban szárnyalt, ő azonban két évvel később, sikerei csúcsán Németországba emigrált első férjével, a népszerű zeneszerző Dobos Attilával. Aztán újabb házasságról érkeztek hírek a gazdag üzletember Klapka Györggyel, meg gyermekáldásokról és később magánéleti válságról.
- Valaki föntről vigyázza az életem; bár semmit nem ad ingyen, mindenért meg kell szenvednem, mégis mindig kivezet a rosszból. Igaz, egy hihetetlen karriert hagytam itt, de a jóisten megáldott szerelemmel és hat csemetével. Ha idehaza maradok, a művészlét mellett biztosan nem vállaltam volna hat gyermek világrahozatalát, nem lehettem volna "csak" anya és feleség.
- A művészembert ennél kicsit önzőbbnek képzeljük...
- Persze szükséges, és van is bennem egy adag magamutogatási vágy, hogy az emberek elé merjek lépni. A sikerem egyik titka, hogy jó barátja vagyok önmagamnak. Nem szeretem a viszályokat, harmóniára és biztonságra törekszem. Csak a szűkebb környezetem és a közönség véleménye számít. Annyira otthon érzem magam a színpadon, hogy például mesélek a publikumnak a családomról, a szerelmemről, a mindennapjaimról. Nem fárasztanak a fellépések, sőt fékezhetetlen vagyok, egyszer majd onnan visznek el...
- Aki így ragyog a világot jelentő deszkákon, mint te, hogyan tudta elhagyni az országot, és miért vonult vissza huszonévesen?
- Mikor 1970. augusztus 17-én átléptük a határt Attilával, tudomásul vettem, hogy vége a karrieremnek, mégis boldogan tartottam vele. Tudtam, hogy az anyaság is ad majd annyi örömet, mint a színpad, és különben sem akartam a múltamat sirató művész lenni. Bár tökéletesen beszélek németül, mégsem énekeltem soha idegen nyelven. Magyarul álmodom a dalt, csak az anyanyelvemen tudok előadni.
{p}
- Valóban kielégített a feleség-anya szerep?
- Egy boldog kapcsolatban az ember nem vív függetlenségi háborút, csak szolgálni akarja a párját. Az első gyermekünk a szülés után nemsokkal meghalt, Angéla (33) lányunkat pedig a válás után Attila nevelte. A második házasságomban négy gyermeket - Nicole (30), Christian (28), Dennis (17) és Sandy (15) - hoztam a világra, ők teljesen kitöltötték az életem. Aztán idővel rájöttem: bármilyen jó anya vagyok, a csemetéim egyszer kirepülnek és én egyedül maradok majd...
- Biztosan egyedül?
- Igen, akkor már nem állt mellettem a férjem. Eleinte naivan azt hittem, hogy ha jó feleség, szerető, anya és barát leszek egy személyben, egyszerűen nem lehet szüksége rajtam kívül másra. Tévedtem.
- Sokan a kutyaharapást szőrével gyógyítják.
- Egyrészt a katolikus nevelésem hűségre kötelezett, másrészt a megcsalatásom ellenére olyan szerelem kötött a férjemhez, hogy más férfi nem rúghatott labdába mellette, még akkor sem, ha ő Magyarországon élt a barátnőjével. Talán nem lett volna szabad ennyit tűrnöm?! Az én kötelességérzetem és türelmem eddig bírta. Nálunk a tolerancia nagybetűs fogalom a családban.
- Huszonnyolc év távollét és egy hosszadalmas válás után itthon újra rád talált a szerelem.
- Egy huszonnégy évvel fiatalabb férfi mellett újra magamra találtam, imádok élni és énekelni. A gyermekeim jól ismernek, tudják, hogy mindig is ők lesznek számomra az elsők, ezért elfogadnak bárkit, aki boldoggá tesz. A szomorúság és a magány öregít; egy nőnek igenis szüksége van törődésre, különben elhervad.
- Ez a szerelem próbára teszi a környezeted toleranciáját?
- Tévhit, hogy csak a férfiaknak szabad húsz évvel fiatalabb nővel kezdeni! A második férjem éppen két évtizeddel volt idősebb nálam, tehát én mindkét "végletet" ismerem, hitelesen hangzik a számból: nem az életkor számít a társkapcsolatban. Nem érdekel mások véleménye, csakis magunkkal foglalkozom. Az elmúlt négy év minket igazol. Egy ötvenen túli nő könnyen elveszti a fejét, megégetheti magát, ha nincs tisztában a korával és a korlátaival. Ebben a szerelemben én önmagamat adhatom, és nem akarom megváltoztatni a páromat. Végre kibékültem a múltammal, élvezem a jelent, és reménykedem a jövőben.
"Az énekesné - énekel. M. Zs. énekel. Most is betölti jelenlétével azt a teret, amit néki kijelölt az Úr. Meztelen ruhája a természetesség. Üdvözöljük önt, asszonyom. Maga ajándék. Ahogy lép, ahogy a száját nyitja."

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek