Vigyázz, tetszel neki!

- Hogyan kezdődött a színházi pályafutása?
- Kecskemétre szerződtem negyven évvel ezelőtt. A színházi légkör és a direktor olyan volt, mint az álom. A csodálatos Radó Vilmos főszerepekkel kényeztetett. Egy évad után nehéz szívvel jöttem el, de egy másik fantasztikus igazgató, Várkonyi Zoltán hívott. A Vígszínházhoz könnyű volt hűségesnek lenni. Akkoriban egész másról szólt a színház, mint most. Nagy színészegyéniségekkel játszhattam, és a fiatalokban is több volt az életvidámság, a humor. Azóta a világ is sokat változott, mi is.
- Színészóriásokkal találkozott a színpadon. Partnere lehetett Páger Antalnak, Bulla Elmának, Básti Lajosnak, Sulyok Máriának, Somogyvári Rudolfnak...
- Kezdetben ez okozott is problémát. Annyira tiszteltem őket, anynyira felnéztem rájuk, hogy néha meg sem mertem szólalni. Ám amikor együtt dolgoztunk, oldódott a feszültség.
- Azt adta a hivatása, amire vágyott?
- Önző módon kissé magam miatt élveztem a pályát. Terápia és élvezet volt számomra. Szerettem játszani, kipróbálni magam különböző figurákban. Amikor éreztem a közönség visszajelzését, földöntúli jó érzést okozott. Számtalan jó szerepet kaptam, többet nem is kívántam. Akkor találtam igazán magamra, amikor karakterszerepeket osztottak rám. Ezektől kinyíltam. Addig nem voltam összhangban önmagammal. Abban a pillanatban, amikor a "szép nő" skatulyát levetkőzhettem, és belebújhattam egy másféle figurába, fölszabadultam. Persze hullámvölgyek is adódtak a Vígszínházban. Előfordult, hogy nem éreztem magam igazán jól. Megfordult a fejemben, hogy elmegyek, de akárhová szerződnék, a színházak hasonlók, lehet, hogy rosszabb helyzetbe kerülnék. Talán nem vagyok túl vállalkozó szellemű, de maradtam: kivártam, és megint adódtak jó lehetőségek.
- Színpadon és filmen is játszott Latinovitscsal, a Színészkirállyal.
- Imádtam Zolit, és szerencsére ő is szeretett. Kezdetben féltem tőle egy kicsit, de nagy élmény volt vele fellépni Az árnyékban és a Karamazov testvérekben. A Szindbád forgatásának kezdetén, amikor a Felvidéken esténként vacsoráztunk, szemben ült Sára Sándor. Latinovits hívta fel a figyelmemet rá: "Vigyázz, nagyon néz téged ez az operatőr, tetszel neki!" Az 1971-es forgatás fordulópontot hozott az életünkbe, egymásba szerettünk.
- Nehéz lehet Sára Sándor feleségének lenni...
- A férjem csodálatos ember, de nem könnyű vele élni. Makacs, akaratos, öntörvényű férfi. Néha nehéz alkalmazkodni hozzá, mert nekem kell engednem, de megéri, amit ennek ellenében kapok tőle. Igaz, a szép szavakat úgy kell kicsikarni belőle, annál ő szemérmesebb. Mindig mondom, becsüljön meg, mert más már rég otthagyta volna. Az első perctől kezdve biztonságban éreztem magam mellette. Én meg igyekeztem megteremteni a munkájához szükséges hátteret.
- Harmonikus együttélésükben szerepet játszott, hogy a másik is művész?
- Az érdeklődésünk hasonló. A véleményére mindig sokat adtam, ő is kíváncsi az enyémre. A közös szakmai vonzalom mellett soha nem voltunk féltékenyek egymásra. Mindkettőnk mögött volt már házasság, a tapasztalat is segített. Ha korábban találkozunk, talán nem egy lányunk, több gyerekünk lehetne. Ám az együttélés nem mindig rózsás. Akadnak helyzetek, amelyek rendszeresen konfliktust okoznak, s amelyekben rosszul érzem magam. Ilyenkor nekem kell feladnom a saját érzéseimet. Ám ha elmúlik a harag, rájövök, hogy jól tettem. Egyébként igen figyelmes, érzéseit a gondoskodásával fejezi ki. Így teremtette a köveskáli házunkat is a szőlővel és a mandulással, amely számunkra a világ közepe. Minden nyarat ott töltünk, a Balaton-felvidék olyan gyönyörű, hogy nem kívánkozunk máshová.
- Megőrizték, illetve igényelték a párkapcsolatban is a szabadságot?
- Ez is az egyik oka annak, hogy együtt vagyunk. Mindig sok időt töltött távol, forgatott, vadászott, halászott. Sosem korlátoztam, boldogság volt, ha hazajött. Persze mindezt nem tudtam volna ilyen jól elviselni, ha édesanyám nem segített volna a gyermeknevelésben. Mindketten a természetben érezzük igazán jól magunkat. Sándor vidékről jött, imádja a földet, a szőlő a kedvenc helye. Művelni, bort készíteni öröm számára. Hamarosan szüretelünk a barátainkkal együtt, ez külön ünnep mindnyájunknak.