Ha hurutos a csemete

Felnőttet, gyereket egyaránt meggyötör a késő őszi, nyirkos, változékony időjárással egy időben megjelenő hurut. Enyhe lefolyású betegség esetén néhány alkalom után a szülő már tudja, mi a teendő. Súlyos tünetek jelentkezésekor orvos segítségét kell kérni.

Családi körLovass Ildikó2004. 11. 12. péntek2004. 11. 12.
Ha hurutos a csemete


Gyermekgyógyászok sok évtizedes tapasztalata támasztja alá, hogy a három-négy éves kicsik gyakran, átlagosan évente tíz alkalommal esnek át hurutos megbetegedésen - mindezek eredményeként viszont egyre ellenállóbbá válnak. Az iskolások jelentős része már csak háromszor-négyszer kapja el a betegséget, és felnőttkorra lesz legerőteljesebb a védettség a hurutot okozó kórokozókkal szemben.
A testüregeket bélelő nyálkahártyák mirigyei normális körülmények között kis menynyiségű nyákot választanak el, amely a nyálkahártya védelmét biztosítja a kiszáradással, a kórokozókkal és a kémiai hatásokkal szemben. A nyákelválasztás fokozódását hurutnak nevezik. A váladék lehet savós vagy nyákos, illetve nyákos-gennyes jellegű.
Különböző okok válthatják ki a hurutot: bakteriális vagy vírusfertőzés, az orr, a légcső és a hörgők esetében poros, füstös, ingerlő gázokat tartalmazó levegő. A kigombolt kabát, az átázott cipő, a szétcsúszott sál, a huzat, a lehűlés megkönynyíti, hogy a nyálkahártyán élő vagy odakerült vírusok betegséget okozzanak. Veszélyt jelent a túlfűtött, de száraz levegőjű szoba is. A nyálkahártya kiszáradása pedig fokozza a fertőzés lehetőségét.
Késő ősszel és télen, amikor zárt helyiségben, szorosabb közelségben élünk, könnyebben megfertőzik egymást a gyerekek az óvodában, iskolában, a felnőttek a munkahelyen, tömegközlekedési eszközökön. A családban is gyakran egymásnak adjuk át a vírusokat, nemcsak cseppfertőzéssel, hanem kézfogással, érintéssel is.
Ha a kórokozó a garat vagy az orr nyálkahártyájára kerül, behatol a sejtekbe, amelyek megduzzadnak, és a szokottnál több váladékot termelnek. A garat érzékennyé válik, az orr eldugul. A hurut járhat lázzal, fejfájással, szemgyulladással, amelyet gyakran az orrból odakerült váladék kórokozói idéznek elő.
A kisgyermekkori hurutos betegség gyakran hányással kezdődik. Az étvágytalan, beteg gyereket nem kell evéssel erőltetni. Sokkal fontosabb, hogy folyadékpótlásként teát, limonádét, gyümölcslét vagy lédús gyümölcsöt kapjon. Közismert tény, de nem árt hangsúlyozni, hogy a nátha, a hurut nem gyógyul antibiotikumra, ezért orvos megkérdezése nélkül a gyógyszer beadása felesleges, sőt káros. A tüneteken sokat segíthet az orrcsepp és -kenőcs, a gyulladás- és fájdalomcsillapító orvosság, a köptető. Legalább ilyen fontos a húsz fok körüli, megfelelően párás szobalevegő, a gyakori szellőztetés, a bőséges folyadékfogyasztás, szükség esetén a láz csillapítása, C-vitamin használata.
{p}
Forduljunk orvoshoz
- ha a kicsi levert, bágyadt, étvágytalan, sokat hány, visszautasítja a folyadékot is;
- ha a láz hűtőfürdő és lázcsillapító alkalmazása ellenére is 39 fok körül marad;
- ha a köhögés ugató jellegű;
- ha az orrváladék sűrű és szürkészöld;
- ha a betegség nem enyhül, hanem súlyosbodik;
- ha fülfájás vagy halláscsökkenés alakul ki;
- ha a légzés feltűnően szapora vagy minden belégzés fájdalommal jár.

Sokat könnyít a beteg állapotán
- ha megtanulja, hogyan kell orrot fújni (előbb az egyik, majd a másik orrnyílást elzárva a szabadon maradó oldalt kell kifújni);
- ha a környezetében senki sem dohányzik;
- ha mentolos vagy mézes gyógycukorkát szopogat a csemete;
- ha enyhítjük a köhögési ingert meleg, párás levegő belégzésével, inhalálással, ez sokszor átjárhatóvá teszi az orrot;
- ha forró vízbe illóolaj-tartalmú gyógynövényeket teszünk (kamilla, levendula), így eredményesebb lehet a gőzölés;
- ha félig ülő helyzetben, párnával alátámasztva alszik a gyerek, kevesebbet köhög éjjel;
- ha lefekvés előtt meleg teát vagy tejet itatunk a kicsivel, könnyebben felköhöghetővé teszi a váladékot;
- ha a fűtőtestre nedves törülközőt teszünk, mert a párásított levegőjű lakásban kevésbé kínozza a köhögés.

Ezek is érdekelhetnek