Éj királynője a Bakonyban

Mosolyog az összehasonlításon. Szereti ezt a soklaki életet, ismeri be. A leghosszabb időt külföldön Németországban, az Egyesült Államokban és Olaszországban töltötte; ilyenkor a férjével (aki egy személyben szerelme, barátja és menedzsere is) sohasem szállodában laknak, hanem lakást bérelnek, hogy minél inkább belekóstoljanak és beleolvadjanak az ottaniak hétköznapjaiba. A szíve csücske az olaszok mentalitása, harsány vidámságukkal és lüktető életszeretetükkel.
Frissítő vérátömlesztésnek nevezi az idegen országbeli utazásokat és fellépéseket, mégis alig várja, hogy hazatérjenek a hazai hegyek közé. Mesebeli házikó az övék, fehér falakkal és maguk festette vörös ablakkeretekkel (eleinte tengerkékre mázolták), gyönyörű kapuval és a trécseléshez kispaddal.
Aki nagymamakorú biciklin teker a boltba - ne csodálkozzunk, ha egy 1791-ben épült parasztházban talált igazi otthonra. Régimódi embernek tartja magát, aki vonzódik a még emberi kéz alkotta, főként természetes anyagokból készült régiségekhez. És érzelmes is. A ház szerelem volt első látásra.- Beszélni kellene a helyi traktorossal, hogy mit vessünk a két hold gyönyörű zsíros földünkbe - jut eszébe az otthont emlegetve. Évekig lucernásként pihentették, most árpára gondoltak, de meghallgatná a szakember véleményét.
Maga is igyekszik adni. Mikor csinos alakját bókkal jutalmazták (mondjuk ki: irigyelték) a gyengébbik nem falubeli tagjai, nosza, közös tornát szervezett a polgármesteri hivatalban. Hallgatom, hogyan pörög: a faluvigasságokon énekel a pirinyó templomban, wellnessnapot szervez Várpalotára és havonta sütnek-főznek a névnaposoknak.
Ma még csak a hangja a gyermeke, vele született és felelős érte. Ez nem karrierizmus, hanem elhivatottság, életcél - mondja, miközben egy mandulát morzsolgat. Malagáról, egy szent helyről kapta ajándékba sminkes barátnőjétől, hogy egészséget, szerencsét és boldogságot hozzon.