Az orvos válaszol

RÁK-E?
- kérdezi olvasónk, aki időnként véres székletet észlel. Tünetét okozhatja vastagbélpolip, daganat és aranyér is. A polip a bélfalról a bélbe lógó szövetnövedék, mely általában jóindulatú. A polipok lehetnek nyelesek vagy nyél nélküliek, méretük is jelentős határok között változhat. Leggyakrabban a végbélben vagy a vastagbél alsó szakaszán fejlődnek ki. Minden negyedik vastagbélrákos betegnél polipot is találunk valahol. A vastagbélrák lassan növekszik, s elég nagyra kell nőnie ahhoz, hogy elzáródás tünetét okozza. A felszálló vastagbél daganata olyan nagyra nőhet, hogy a vizsgáló orvos tapintani tudja a hasfalon keresztül. A leszálló vastagbél (mely a has bal oldalán található) átmérője kisebb, fala vastagabb, a széklet itt már majdnem szilárd. A rákos daganat itt képes körkörösen nőni a vastagbél falában, s váltakozva hasmenést és székrekedést okozhat. A legtöbb daganat általában lassan vérzik. A végbélrák leggyakoribb első tünete a székürítés közben fellépő vérzés. Ha a végbélből vér ürül, még akkor is, ha a betegnek ismert aranyérbetegsége van, az orvosnak a rákbetegség lehetőségére is gondolnia kell. Végbélrák esetén a székelés fájdalmas lehet, és a beteg úgy érezheti, hogy a végbél nem ürült ki teljesen. Az ülés is fájdalmat okozhat. A betegnek a daganat önmagában nem fáj addig, amíg az rá nem terjed a végbél körüli szövetekre. A rendszeres szűrővizsgálatok segíthetnek a betegség korai felismerésében. A vizsgálat eredményessége céljából a székletminta vételét megelőző három napban rostdús, vörös húsoktól mentes étrendet kell tartani. Amennyiben felvetődik a rákos betegség lehetősége, vastagbéltükrözést kell végezni. A nagyobb baj elkerülése érdekében érdemes évente székletvérvizsgálatot kérni orvosunktól.

NŐGYÓGYÁSZATI SZŰRÉS
jeligét választó levélírónk arról érdeklődik, milyen sűrűn érdemes vizsgálaton részt venni. A nőket érintő daganatok könnyen kiszűrhetők rendszeres ellenőrzésekkel. Amennyiben az orvos másképpen nem rendeli, évente tanácsos nőgyógyászati vizsgálaton, rákszűrésen részt venni. A Papanicolaou (PAP) teszt a méhnyakrák szűrésére szolgál. A betegség nyolcvanöt százaléka laphámsejtes rák, mely a méhnyak külső felszínét borító, hámlásra képes, sima, bőrhöz hasonló hámból indul ki. A fennmaradó méhnyakrákok nagyrészt mirigyszövet eredetűek. Mélyen beterjedhet a nyak felszíne alá, ilyenkor eléri a méhnyak belsejét kísérő, apró vér- és nyirokerekben gazdag hálózatot, melyen keresztül testszerte szétszóródhat. Időben észrevéve a betegség maradéktalanul gyógyítható, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres szűrővizsgálatok jelentőségét.