Borúlátó-e a magyar?

Egyesek hosszú évek kudarca, sikertelensége után, mások egy pillanat alatt döntenek úgy: elég volt. Az öngyilkosok számát tekintve a legfrissebb nemzetközi felmérés szerint a világelsőségből az ötödik helyre javítottunk. Miért alakult így?

Családi körBiczó Henriett2005. 02. 11. péntek2005. 02. 11.
Borúlátó-e a magyar?

- Kevesebb lett a halállal végződő öngyilkosság az utóbbi két évtizedben, de a kísérletekről nem mondható el ugyanez - mondja Zacher Gábor, a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház sürgősségi betegellátó osztályának főorvosa.
A nyolcvanas években tizenkétezer öngyilkos került az osztályra évente, ma nyolc-kilencezer. Vannak itt olyanok is, akiket szén-monoxid-, gomba- vagy más mérgezés miatt szállítottak be, ők is beleszámítanak a statisztikába. A kábítószer-túladagoltakat is ide hozzák, nemcsak Budapestről, az agglomerációból is. Huszonöt évvel ezelőtt évente alig ötven "anyagost" kezeltek, ma már több mint ezerkétszázat. Az öngyilkosok csökkenő számára többek között az a magyarázat, hogy napjainkban a bajba jutott emberek az italba vagy a drogokba menekülve inkább a lassú halált választják, élve emésztik el magukat.
Az öngyilkosságot elkövetők 65 százaléka nő. Az orvosi tapasztalatok szerint a férfiak biztosra mennek, köztük gyakoribb a halállal végződő tragédia. Legtöbbjük önakasztással vet véget az életének, a második helyen a gyógyszer-túladagolás áll.
- Vannak, akik sohasem fognak talpra állni - összegzi a szörnyű valóságot a főorvos. - Van egy férfibetegünk, akinek 1997 óta százötvenszer (!) volt öngyilkossági kísérlete. Mindig gyógyszerrel próbálkozik, és mindig megmenekül. Talajt vesztett, alkoholista, munkanélküli ember. Annyira kilátástalannak és megoldhatatlannak tartja az életét, hogy nem lát más megoldást, mint kiszállni. Korosztályonként változó, ki miért dönt úgy, hogy elég volt. A fiatalok között jóval több leány követ el öngyilkosságot. E korban a fiúk, úgy látszik, jobban elviselik a konfliktusokat.
A lányok java része a kudarcos párkapcsolat vagy a rossz bizonyítvány miatt érzi úgy, hogy élete visszafordíthatatlanul válságba jutott. Egyre több fiatal magányos, és sok esetben a figyelemfelkeltés a cél. A 35-45 év közötti öngyilkosjelölt nők többsége alulképzett, sokan munkanélküliek vagy az állástalanság veszélye lebeg a fejük fölött. Ez a helyzet anyagi bizonytalansághoz vezet. Ha még az alkohol is belép a képbe, kevés az esélyük, hogy talpra álljanak.
{p}
- Pár éve kutatást végeztünk az osztályon. Arra voltunk kíváncsiak, miért követnek el öngyilkosságot a nyolcvan fölöttiek - meséli Zacher Gábor. - Nem a magány miatt, miként azt gondoltuk, hanem mert nem bírják elviselni a fizikai fájdalmat, a betegséget, és már saját maguk számára is terhesek. Ha megfelelő módszerekkel, kezelésekkel vagy egyszerű fájdalomcsillapítókkal segítenénk rajtuk, eszükbe sem jutna az öngyilkosság. A 65-75 évesek között az özvegyen maradtak vannak többségben, akiknek gyakran ugyanabban a városban, községben élnek a gyerekeik, unokáik, de alig látogatják őket. Nemritkán, ha lebetegednek, bedugják őket valamilyen otthonba.
A férfiak körében is hasonló társadalmi és emberi problémák vezetnek öngyilkossághoz, mint a nőknél, de sokszor mélyebb válságban érzik az életüket. A 25-33 éves öngyilkos férfiak nagy része alkoholbeteg, közülük többen többszöri elvonókúrán is átestek, mindhiába. Általában a munkahelyi kilátástalanság váltja ki, hogy az ilyen korú férfiak az italhoz menekülnek, és meglepő, de huszonévesen is feladják az életüket. A 45-55 évesek között magas a felsőfokú végzettségűek aránya. A műszaki értelmiségi férfiak jutnak el leggyakrabban az öngyilkosságig, mégpedig azért, mert a piac törvényeit ismerve (a negyven felettiek csak elvétve találnak új munkahelyet) eszükbe sem jut, hogy más, piacképes szakmát tanuljanak. Az öngyilkosok 45 százaléka munkanélküli.
A halált meghívó 14 és 18 év közöttiek közel fele intézetben nőtt föl vagy ma is ott él. Több fiatal fekszik most is az osztályon gyógyszer-túladagolás miatt. Van, aki fagyállót hajtott fel, mások egyszerűen csontrészegre itták magukat. Egy családos, középkorú nő elindult az erdőbe meghalni, lefagyott mindkét lábfeje. Egy nyugdíjas állatorvost szintén gyógyszer-túladagolás miatt hoztak be.
Olyan emberek, akik egyszer már feladták a küzdelmet. Mi lesz velük, hogyan tovább? Először is a kórházban próbálják megmenteni őket. A testüket. A pszichiáter pedig a lelket ápolja, hogy visszavezesse a talajt vesztett embereket a normális életbe.

Ezek is érdekelhetnek