Fiúkultusz Mexikóban

Hogyan él egy magyar származású feleség abban a férfiközpontú országban, ahol évszázadok óta makacsul tartja magát a fiú utód mítosza? Székely Erikát tisztelet övezi Mexikóban, mert kislánya születése után a családnevet továbbörökítő trónörökössel is megajándékozta férjét.

Családi körKeresztény Gabriella2005. 02. 11. péntek2005. 02. 11.
Fiúkultusz Mexikóban

Mexikóban nem divat a szoptatás - jegyzi meg Erika, miközben kilenc hónapos kisfiát szoptatja. Barbár indián szokásnak tartják, a babákat modern amerikai tápszerekkel tömik, pedig az Államokban ismét az anyatejes táplálást éltetik. A Bőcsről származó fiatalasszony is az egészséges életmódra esküszik: Patríciát négyéves koráig szoptatta, és Eriket is addig fogja, amíg teje van. Erika két évvel ezelőtt járt utoljára itthon, így a magyar nagyszülők a minapi látogatáskor ölelhették először magukhoz fiúunokájukat. Francia-történelem szakos másodéves bölcsészként ismerkedett meg a Magyarországon fizikát tanuló, zárkózott természetű, jóképű mexikói Enrique Garibay Ruizzal. A sok próbát kiállt kapcsolatból az eltérő származás ellenére is jó házasság sikeredett, a Bostonban töltött hét év után ma egy 1,2 milliós mexikói városban, Leonban élnek. Fizikus férje nem keres rosszul, Erika szerint ők az ottani értelmiségnek ahhoz a szűk rétegéhez tartoznak, amelyik még egy takarítónőt is megengedhet magának.
A fiatalasszony Patrícia születése után eleinte csak "babázott", később magántanítványoknak franciát és angolt tanított. Közben pedig arra készült, hogy megfelelve a "macsó" társadalom elvárásainak - férje spanyol arisztokrata származású családjának nevét továbbörökítendő - fiút szüljön a kislánya mellé.
- A mexikóiak általában kedves, melegszívű, bár hozzánk képest kissé zajosan és kaotikusan élő emberek - mesél Erika a több mint százmilliós, indián őslakosságú távoli ország szokásairól. - Számukra a barátság, az erkölcs, a hűség, a család sokkal komolyabb fogalom, mint nálunk. Az abortusz tilos, a válás nem jellemző. Nagyon sokan szegények, akik még a legegyszerűbb gyógyszert sem képesek megvenni; ők ingyenes egészségügyi ellátást kapnak. Asszonyaik jól ellátott, de zsúfolt és kétes tisztaságú közkórházakban szülnek. A tehetősebbek privát orvost fogadnak, magánkórházat választanak. Mi Erik születésekor 25 ezer pesót, azaz csaknem félmillió forintot fizettünk; a férjem havi 40 ezer pesós fizetésével ezt vállalni tudtuk.
A mexikói családok zöme még ma is hat-nyolc gyereket akar. A túlnépesedés miatt a családtervezési hivatalnokok arra agitálják a házaspárokat, hogy két, maximum három gyereket vállaljanak. Az utóbbi években valóban csökkent is a születések száma, különösen a huszonéves házaspároknál.
- A fiú utód viszont változatlanul kötelező Mexikóban! Az anyósok addig nyaggatják menyüket, amíg - akár négy-öt lány után - nem születik végre "trónörökös". Szegény barátnőmnek tavaly a második gyereke is lány lett, amiért a férje úgy megharagudott, hogy kelengyét se vett a kicsinek, én segítettem ki. Nyolcvannégy éves anyósom szintén "elvárta" a kis Enrique-t. Az én európai gondolkodású férjem nagyokat hallgatott, de úgy láttam, a vegyes páros utódoknak legalább annyira örült, mint jómagam...

Ezek is érdekelhetnek