Gyere és szeress!

Előbb megköszöni a bókot, s csak aztán árulja el, mitől ilyen fiatalos:
- Igyekszem fegyelmezetten élni, tudom, hol a határ, mennyit ehetek meg egy-egy finom ételből. Ennek ellenére szerintem három-öt kilót leadhatnék, hiszen, mint a legtöbb nő, én sem vagyok megelégedve magammal. A rendszeres testmozgásra is odafigyelek, bár az néha nehezemre esik. Szívesebben ülnék otthon a tévé előtt, de eljárok teniszezni. Ez a fegyelmezettség belém nevelődött, állandóan ostoroztam magam, hogy ne kényelmesedjek el.
- Az életmód csak az egyik meghatározója a külsőnek. Szerintem a kiegyensúlyozott magánélet ugyanúgy tükröződik az arcon.
- Ebben igaza van. Több válás után végre tíz éve megtaláltam a páromat, és boldog házasságban élek. Azóta kevés dalszöveget írok, mert nekem valójában a bánat a múzsám. A legtöbb szép, szomorú szöveget akkoriban írtam, amikor rendezetlen volt a magánéletem. Ma is sokat gondolkodom rajta, volt-e haszna az életemnek. Pedig ezen nem szabad túl sokat rágódni, kerülni kell a stresszhelyzeteket, melyekből nekem sok jutott az életben.
- Nem látszik...
- Pedig én még az interjúnk előtt is halálra izgultam magam.
- Ezt nem hiszem! Ön nagyon is közvetlen és barátságos.
- Amikor elindultam a pályán, a bátyám azt mondta: remélem, nem leszel nagyképű. Erre egész életemben ügyeltem, és azt hiszem, sztárként sem változtam meg. Anyukám pedig arra figyelmeztetett: sok embernek te jelented a fiatalságát, ahhoz méltóan kell viselkedned.
{p}
- Úgy látom, nagyon fontosak a családi kapcsolatok az életében.
- Egyszer azt írták rólam, hogy a szeretet szolgálója vagyok. Már egészen kis koromtól kezdve akkor éreztem jól magam, ha valakinek adhattam, nem pedig kaptam valamit. Szüleim korán elváltak, anyukám egyedül nevelt hármunkat. Sajnos nem születhetett gyerekem, emiatt nagyon sokat szenvedtem lelkileg. Talán éppen ezért voltak mélypontok az életemben. Úgy éreztem, hogy szakmailag sikeres vagyok, ezért a sorsnak kötelessége lenne megajándékozni engem minden jóval a magánéletemben is. Bele kellett nyugodnom, hogy ez nem így működik.
- Nem gondolt rá, hogy örökbe fogadjon egy gyereket?
- A bátyámnak és a húgomnak is van két-két gyereke, én őket fogadtam örökbe. Anyagilag, erkölcsileg egyaránt támaszuk voltam, segítettem a nevelésükben, második családjuknak számítottam. Amikor anyák napján felköszöntöttek levélben, azt írták: "Kedves anyuci".
- Beszélgetésünk előtt éppen a mamáját hívta...
- Anyukám nyolcvanöt éves, Egerben él. Most volt itt nálam, de vágyódott haza. Megszokta a magányt, egy darabig bírja velünk, aztán hazamegy, majd újra feljön. Naponta többször beszélgetünk, próbálom kényeztetni, amennyire csak tudom.
- Nem véletlenül kapta legújabb lemeze a Gyere és szeress! címet...
- Tudom, hogy a zene egy kicsit áthangolja a lelkeket, érzelmeket ébreszt. Az sem baj, ha megríkatunk valakit, mert utána könnyebb lesz a lelke. Mi, énekesek kicsit pedagógusok, kicsit orvosok, kicsit lélekbúvárok vagyunk...