Az orvos válaszol

Olvasónk szeretné tudni, hogyan segíthetne álmatlanságán. Mint írja, hosszú évek óta altatóval alszik, de így is csak három-négy órát sikerül pihennie. Ezt követően felébred, s nem tud többet visszaaludni. Reggel fáradtan kel fel, és ez így megy nap nap után.
Az álmatlanság nem betegség, hanem olyan tünet, amelynek számos oka lehet. Okozhatja szabálytalan alvás, ébrenléti szokások. Van, aki napközben többet pihen, így éjszaka már nem tud kielégítően aludni. Van, aki keveset mozog. Előidézhetik gyógyszerek (vagy éppen azok elvonása) és mértéktelen esti alkoholfogyasztás is. Álmatlansághoz vezethetnek az érzelmi zavarok, a stressz. Gyakran szorongás, depresszió, idegesség áll a háttérben.
A nehezített elalvás előfordulhat fiatalabb és idősebb korban egyaránt. A felnőttek mintegy tíz százaléka szenved idült álmatlanságban, és minden második embernél előfordul időszakos alvászavar. Mivel az életkor előrehaladtával az alvási szokások változnak, idősebb emberek azt gondolhatják, hogy álmatlanságban szenvednek - pedig nem. Ahogy öregszünk, általában kevesebbet alszunk éjszaka, és napközben is el-elszundítunk hosszabb-rövidebb időre. Az alvás mély alvási fázisa rövidül, míg végül teljesen elmarad. Az idősebbek az alvás mindegyik fázisában gyakrabban ébrednek fel. Ezek a változások általában normálisnak tekinthetők.
Az álmatlanság egyik típusa az elalvási nehézség. Az ebben szenvedő képtelen ellazulni, továbbszövi gondolatait, szorong. Az éjszaka átalvásának zavara inkább az idősebbeket érinti. Ilyenkor az illető, bár el tud aludni, idő előtt felébred, és nehezen vagy egyáltalán nem tud már visszaaludni. Van, aki egy éjszaka többször is felébred, alvása felületes, nem pihentető. A hajnali, korai felébredés bármely életkorban a depresszió jele lehet. Kórházban fekvő betegeknél az alvási ritmus könnyen borul fel amiatt, hogy éjszaka gyakran felébresztik őket. A megszokott alvási rend megbomlását okozhatja az agy biológiai órájának sérülése, stroke, gyulladás vagy Alzheimer-kór.
A kialvatlan ember sokszor ingerlékeny, csökken az összpontosító képessége és a teljesítménye. Az alvászavar okát ideggyógyászati speciális rendeléseken, alvásambulanciákon vizsgálják. A kezelés a kiváltó októl függ. Amennyiben más betegség következménye, annak kezelésével a panasz is megszűnhet. Idősebb embereken már az is segíthet, ha később fekszenek le, és korábban kelnek. Fontos az is, hogy napközben ne bóbiskoljanak el, a nap teljen aktívan. Este célszerű egy jó félórás sétát beiktatni. A napi elfoglaltságok, a fizikai aktivitás fokozása önmagában is segíthet az alvászavar leküzdésében. Hogyha ez nem elég, tanácsos szakemberhez fordulni.