Együttélősdi

Először a hírhedt újságírónőtől hallottam, hogy újabban hibás dolog a magyar nyelvben ezt a szót leírni. Hogy szerinte helytelen. A menő újságírók lenézik azt, aki mégis megteszi. A számítógépem nem javítja ki, de előfordult, hogy visszafeleselt, és közölte: kerülendő szóhasználat. Most mit cs..., vagyis mit tegyek? Adódik a jól bevált szokás: mégis megteszem, leírom, ahogy én gondoltam, dacolok a divattal és a korral, vagyis "megcsinálom"! Erről persze a lüke amerikai sportfilmek jutnak eszembe: csávó fullad, haldoklik, barátok és menedzserek dünnyögik a fülébe: "Képes vagy rá, megcsinálod!" Szinte mindegy is, hogy mit, hány métert fut, hány egyetemet végez el, hány gyereket szül, a lényeg az, hogy bizonyítson. Létezik a másik véglet: soha nem írok le ilyen "durva" kifejezést többé. Nem írok olyat, hogy csináld meg a leckédet, kicsinálod anyádat a lustaságoddal, ilyen finom levest még nem csináltam és más kerülendőt. Van itt még egy probléma. Nem lehet-e összefüggés a mai nem csinálások és a csinálás szó tiltása között? Ha a gyerek soha nem láthatja-hallhatja ezt a jó magyar szót, nem kap ösztönzést, hogy tegye a dolgát, csinálja meg a leckéjét, csináljon végre rendet a szobájában! Felnőttek ezrei nem teszik a dolgukat, nem hajtják végre a feladatot, nem tesznek eleget a megbízásnak, nem készítik el a beszámolóikat, nem formálják meg a szobraikat, nem cselekednek a világon semmit. Csinálni = kerülendő - gondolhatják és olvashatják sokan, akik olyan vezető állásban vannak, ahol már mások csinálnak mindent helyettük.
Csinálni kellene valami értelmeset, csinálni kellene emberibb iskolákat, kedvesebb kórházakat, tisztább utcákat, baráti kapcsolatokat, hogy élhetőbb világ legyen a miénk. Látom is lelki szemeimmel a nénit, aki a szomszéd kapuja előtt is felsöpör (ha már ott a seprű a kezében); látom a portást, aki mosolyog és gyorsabban beenged; látom a kölyköt, aki felveszi a barátja helyett az eldobott csokispapírt, és bedobja a szemétbe. Látom a fiatal lányt, aki anyja kezéből kiveszi a mosogatószivacsot; látom a fiút, aki lesegíti a nénikét a buszról; látom az orvost, aki receptírás után megkérdezi, hogy bevált-e a múltkori gyógyszer; látom a képviselőt, aki minden párt szakértőjével beszél a választóiról. Látom, persze a valóság helyett látom, a szép eseteket - mert a cselekvést valami megakadályozza. "A tett halála az okoskodás." "Flóra, csináljunk gyereket..." Sokan olvasnának klasszikusokat, sokan dolgoznának jobban, sokan tanulnának többet, csak ott az a pici akadály. Már majdnem megcsinálja - de végül mégsem. Csinálni = ciki, kínos, nem divatos, kerülendő. Kérek engedélyt a szóhasználatra! Félek, nagyobb baj lesz, ha senki nem csinál semmit, mint hogy leírjuk néha ezt a bűvös szót.