Húszezer éhező száj

Egy nemrég született UNICEF-jelentés szerint Magyarországon a gyerekek kilenc százaléka nélkülözik. A Gyermekétkeztetési Alapítvány húszezernyi éhező kicsinyt emleget. A kormány minapi döntése alapján - az óvodák és bölcsődék után - szeptember 1-jétől az általános iskolák első négy osztályában is ingyenessé válik az étkezés a rászoruló százharmincezer tanuló számára. Az ellátást a szünidőben is biztosítani kell azoknak, akiket otthon nem vár meleg étel.

Családi körSzijjártó Gabriella2005. 04. 01. péntek2005. 04. 01.
Húszezer éhező száj

Jómagam csak az ablakból láttam a kislányt, de tőszomszédom (aki előtt amúgysem maradhat sokáig semmi titokban) ismerte. Hat kisebb testvérével és az édesanyjával élt egy parányi önkormányzati lakásban. Édesapja balesetben vesztette életét évekkel ezelőtt. A kisiskolás korú lányka gyakran hiányzott a tanodából, mert vigyáznia kellett kisebb testvéreire. Ha mégis az iskolába indult, kedden és pénteken, a szemétszállítási napokon útközben "megreggelizett" a kikészített kukáinkból.
Egyetlenegyszer állt szóba nyugdíjas szomszédommal és fogadott el egy tízórainak szánt szendvicset. Azóta, ha meglátja az öreget, elszalad. Még a keresztnevét sem mondta meg. Mert a szegénységnek nincs neve, csak szégyene.

Ájulás a tanévnyitón
A tanulók fele reggeli nélkül, éhesen megy iskolába - derült ki néhány éve a Népességtudományi Intézet felméréséből. A kutatók azonban az alapvető okot nem a pénzhiányban, hanem a rohanó életmódban látták. Ellentmondanak ennek a Gyermekétkeztetési Alapítvány adatai: Magyarországon mintegy százharmincezer csemete rendszertelenül táplálkozik, közülük húszezernyien éheznek.
- Csupán elvétve fordul elő, hogy a szülők felelőtlensége miatt nem kapnak enni a nebulók, legtöbbször valóban annyira szegény a család, hogy a havi élelmiszerszámlát sem fedezik a szociális segélyek és a jövedelempótló támogatások - véli Király Gábor, az alapítvány vezetője.
Az alapítvány több mint egy évtizedes működése során az adónk felajánlott egy százalékából, valamint cégek és magánszemélyek adományaiból iparkodott lehetővé tenni, hogy egy-egy segítséget kérő település gyermekei naponta ingyen vagy minimális térítési díj ellenében étkezhessenek.
Emlékezetes példa a bodrogközi Györgytarló esete: a 139 diákból többen elájultak az éhségtől a tanévnyitó ünnepségen. Nem reggeliztek, mert nem volt mit. Az alapítvány ekkor több mint ötmillió forinttal és két tonna élelmiszerrel sietett a segítségükre.
Az állami "beavatkozás" hatására az alapítvány tevékenységének középpontjába a rászoruló gyerekek hétvégi és tanítási szünetbeli étkeztetése került, hiszen a konyhák leállásával a kicsik meleg étel nélkül maradnának.
{p}
Mindennapi betevő nélkül
Megborzongok, mielőtt belépünk az omladozó, öreg parasztházba. Benn kellemetlen dohszag terjeng. A falak koszosak, mállanak, a szabad felületeket összekoszolták a gyerekek. Szám szerint öten, közülük négyen tíz év alattiak.- Ez a lakás még istenes, látná csak a többit - súgja oda a Pest megyei kisváros ifjúságvédelmi felelőse. Itt ugyanis van fürdőszoba WC-vel, míg sok helyen örülnének, ha legalább vízvezeték volna. A csemeték az egyetlen nagyszobában alszanak az anyjukkal, az apjuk pedig - nem igazán egyeznek az asszonnyal - a konyhában. Egyik szülő sem veti meg az alkoholt, gyakran fordulnak az önkormányzathoz segélyért.
A végeredmény? Tipikus kettős nevelés, fogalmaz szakszerűen kísérőm. Az anya rendkívül türelmetlen, gyakran kiabál, eljár a keze. Az apa meg mindent megenged a gyerekeknek, semmiért sem szól rájuk.
- Ne csodálkozzunk hát, ha a lurkók neveletlenek, szófogadatlanok! Mitől is lennének mások? - mondja a pedagógus, aki maga is kétgyeremekes anyuka. - A tankönyveken kívül nincs egyetlen mesés- vagy verseskötetük sem, kizárólagos szórakozásuk a tévé. Az osztályomba járó fiú például azért nem jár tanulószobára, mert akkor nem tudná megnézni a délutáni szappanoperákat. Az önkormányzat által befizetett ebédet még megeszi az iskolában, aztán rohan haza, azt sem bánja, ha így nem kapja meg az ingyen uzsonnáját.
Ahol nem követelik meg otthon a napi mosakodást, ahol nincs reggelente tiszta ruha (sőt az évszaknak, időjárásnak megfelelő ruhanemű sem), ahol nem számít a gyerek tanulmányi eredménye - ott a mindennapi betevő falat sem természetes a családi asztalon. Felesleges erről érdeklődni. Kifordulunk a házból.
{p}
Szegény gyerek a legszegényebb
Van-e mélyebb pontja a szegénységnek, mint amikor a gyerek az éhségtől kifordul az iskolapadból, és a szülőt minden hónapban az a dilemma kergeti az őrületbe, egyszerre hogyan fizesse ki a fűtésszámlát és tömje be az éhes szájakat? Alábbi írásainkat a gyermekétkeztetés támogatásáról született minapi kormánydöntés ihlette.
Néhány hete sincs, hogy napvilágot látott az ENSZ Gyermekalapja, a UNICEF legfrissebb jelentése a gyermekszegénységről. A világ leggazdagabb országaiban végzett vizsgálatok szomorú tapasztalata, hogy az elmúlt évtizedben összességében romlott a kiskorúak helyzete, függetlenül attól, hogy az egyes országok milyen lépéseket tettek a szegénység felszámolására. A kutatás során azokat a csemetéket tekintették szegénynek, akik olyan háztartásban élnek, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem érte el az adott ország átlagának ötven százalékát. Eszerint az Egyesült Államokban a tizennyolc év alattiak 22, Mexikóban 28 százaléka él szegénységben. Úgy tűnik, Európában csak a skandináv országoknak sikerül mérsékelni a problémát: Norvégiában a gyerekek 3,4, Finnországban 2,8, Dániában 2,4 százaléka nélkülözik. (Ha a földkerekség összes gyermekének helyzetét vetjük össze, siralmas képet kapunk: minden másodikuk születésétől fogva olyan szintű nélkülözést szenved, ami felnőtt korára is lehetetlenné teszi, hogy méltósággal élhessen.)
A UNICEF-jelentés szerint Magyarországon a gyerekek kilenc százaléka él szegénységben. A számon vitatkoznak a hazai kutatók (sajnos mindannyian ennél is magasabb arányt diagnosztizálnak), de abban egyetértenek: a kiskorúak szegénységi kockázata nálunk jóval nagyobb, mint a felnőtt lakosságé. Továbbá abban is, hogy a három- vagy többgyermekes családokban súlyosabb a probléma.
Szegénységgel találkozva hajlamosak vagyunk elhamarkodottan megvádolni szerencsétlen sorsú szülőket azzal, hogy nem az utódaikra költik az államtól kapott családi pótlékot meg szociális segélyeket, kiszámolva, szerintünk gondos beosztással hogyan kéne ötről a hatra jutniuk. Sajnos nem kevés példa van a valóban elpocsékolt forintokra. A Ferge Zsuzsa szociológus által vezetett kutatásból azonban egyértelműen az tűnik ki, hogy a legszegényebb tisztességes családok, ha rangsorolni kell a szükségleteket, igenis a gyermekek érdekeit helyezik előtérbe.
{p}
A legrászorultabb gyerekek 2004 januárjától az óvodában és a bölcsődében ingyen étkezhettek, az általános iskolában a térítési díj felét kellett kifizetniük. A kormány minapi döntése alapján idén szeptember 1-jétől ingyenessé válik a gyermekétkeztetés az alsó tagozaton a leginkább nélkülöző tanulók számára. Az általános iskola első négy osztályát körülbelül 450 ezer nebuló végzi, közülük térítésmentes étkezésre mintegy 130 ezer jogosult. Az ellátást a nyári szünet idejére is biztosítani kell.
A mostani döntés nemcsak ingyen ebédet, hanem az iskolaidő alatt teljes ellátást (tízórait, uzsonnát) ad majd a rászorulóknak. Ezen túl nem kötik a rendszeres szociális támogatásra jogosultsághoz a szegény sorsú gyerekek étkeztetését, bár az önkormányzatok változatlanul ettől függően kapják meg a keretösszeget e célra - ezt azonban nem kötelező a fejkvóta szerint szétosztani, másnak is adható, többfelé is osztható, ahogyan azt a helyi vezetés - a diákok helyzetét jobban ismerő pedagógusok, családsegítő szolgálat javaslatára - jónak látja. Előfordulhat ugyanis például, hogy egy család a jövedelme szerint épp lecsúszott az ingyenes étkezés lehetőségéről, de az iskolában tudják róluk, hogy a szűkös pénztárcából mennyi pénzt emészt fel az albérleti díj; ilyen esetben méltányosságból térítés nélkül ehetnek a gyerekek a közeljövőben. A helyi elbírálás nagyobb szabadsága is egy célt szolgál: Magyarországon ne forduljon ki padból gyermek az éhségtől.

Ezek is érdekelhetnek