Akadálymentesítés a lelkekben

Képzeljük el, hogy egy napon kerekes székkel indulunk el bevásárolni. Gondoljuk végig a buszra szállást, és jussanak eszünkbe a lépcsők. Ne feledkezzünk meg az ajtókról sem! Ha sikeresen, segítség nélkül megtennénk az utat, akkor - minden korlátozottságunk ellenére - igazán szerencsésnek mondhatnánk magunkat.
És akkor még csak a technikai akadályokat vettük számba! Nem beszéltünk az emberek csodálkozó, kíváncsi, sajnálkozó vagy megvető tekintetéről, meg a családtagokról, barátokról, akik nélkül elképzelhetetlen lenne az életünk. A fogyatékossággal élők problémája az országban körülbelül kétmillió embert érint. "Ne csak szavakban kapjunk egyenlőséget! Mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek!" Ilyen feliratú táblákkal hívták fel magukra a figyelmet az értelmi fogyatékosok, mozgás- és hallássérültek, autisták és gyengénlátók az év egyetlen napján, remélhetőleg csupán néhány héttel a fogyatékosügyi törvény módosítása előtt. Ugyanis tavaly év végén lejárt a középületek akadálymentesítésére vonatkozó határidő, de még napjainkban is számos intézménybe nem tudnak bejutni a mozgásukban korlátozottak. Országos szövetségük ezért nyolc bírósági keresetet nyújtott be (többek között önkormányzat, háziorvosi rendelő és okmányiroda ellen), hogy a próbaperekkel is sürgessék a lemaradás pótlását. A törvény 2010-ig hosszabbítja meg az akadálymentesítés határidejét, melynek nem elsősorban anyagi akadályai vannak. A közös gondolkodás hiányzik az emberekből.
Sajnos hosszan sorolhatnánk, hogy - az odafigyelés mellett - milyen hátrányok is érik a fogyatékos embereket. Tavaly például megszűnt a pihenésüket jelentős mértékben segítő üdülési támogatás. Lakásuk akadálymentesítésére 1990 óta változatlan összeg igényelhető, ráadásul február 1-jétől súlyosan nehezített feltételekkel lehet hozzájutni. A vakok egyetlen támogatott segédeszköze a fehér bot, miközben a technika e területen is óriási fejlődésen megy át.
Talán segíti majd szemléletváltásunkat az is, hogy 2006 az esélyegyenlőség éve lesz az Európai Unióban.
{p}
Karddal
Roma, vagyis ember. A minap a fővárosi 21-es buszon, az egyik legforgalmasabb tér közelében egy hatfős társaság egyik tagja karddal szabályosan átszúrt egy tizenöt éves roma fiút, mert az megnézte őt és szokatlanul öltözött társait. A gyerek napokig élet-halál közt lebegett; lapzártánk idejére javult az állapota, hamarosan kikerülhet az intenzív osztályról. Az esélyegyenlőség napján túl a fenti eset is szomorú aktualitást adott a rasszizmus ellen tartott tiltakozó Moszkva téri nagygyűlésnek. A XXI. században ugyanis megengedhetetlen, hogy Magyarországon fényes nappal valakit leszúrjanak. Pláne nem engedhetünk teret a barbár erőszaknak, hogy a történelem megismételje önmagát: egyesek azért gyilkoljanak, mert mások annak születtek, aminek születniük kellett. Romának - vagyis embernek.