Gyógyszerellenszerek prófétája

Lenkei doktor évekig orvosként dolgozott, nevét Cenzúrázott egészség című könyvének megjelenése után ismerte meg a nyilvánosság. A szerző az alternatív terápiákkal foglalkozó művében azt állítja: a betegség egyik legvalószínűbb oka a hiányállapot, azaz az elégtelen vitamin- és ásványianyag-bevitel. Ugyanakkor rávilágít arra is, hogy bizonyos érdekkörök szándékosan eltitkolnak előlünk olyan információkat, amelyek hozzásegíthetnének bennünket a hosszú, teljes, egészségben töltött élethez.
- Mikor ábrándult ki a  hagyományos orvoslásból?
- Mikrobiológusként kezdtem a pályát, vírusok, baktériumok és gombák természetét kutattuk. Mivel azonban azt tapasztaltam, hogy egy teljesen egészséges szervezetben valójában nem tehetnek kárt, úgy éreztem, hogy ez a munka nem visz előbbre az egészség-betegség kérdésének megértésében. Ezt követően belgyógyász lettem. De ettől sem éreztem magamat jobban a bőrömben. Bántott, hogy sohasem gyógyítjuk meg a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a sok ízületi gyulladást, csak "eloltjuk a vészjelző lámpát". Szülész-nőgyógyászként gyönyörű pillanatokat éltem meg minden új élet megszületésénél. Most viszont sehogy sem értettem, hogy mit keres itt az orvos!
- S megint továbbállt...
- Átjártam az onkológiai osztályra a rosszindulatú daganatos betegeket kezelni. Velük együtt szenvedtem, mert szembe kellett néznem azzal, hogy a lehetőségek korlátozottak, az eredmények pedig elmaradnak attól, amit én kielégítőnek tartanék. Ekkoriban már több alternatív lehetőséggel is megismerkedtem, és nyilvánvalóvá vált számomra, hogy léteznek hatékonyabb és kevésbé veszélyes módszerek is a rákgyógyításban, mint amelyeket a hivatalos gyógyászat alkalmaz. Megfogadtam, hogy ezentúl csak és kizárólag olyan gyógyszerekről beszélek az embereknek, amelyeket én magam kipróbáltam, és nemcsak hatékonynak, de veszélytelennek is találtam. Felmondtam.
- Szembefordult azokkal, akik közé azelőtt maga is tartozott?
- Erről szó sincs. Az orvosok többsége, ahogy én magam is, azért választották ezt a hivatást, mert segíteni akarnak az embereken. Egyéni vállalkozó lettem, egészen más területen dolgoztam. De azért sok minden foglalkoztatott. Miért nem tanultam én az egyetemen egészségről, csak betegségről? Hogyan lehetséges az, hogy száz évvel ezelőtt az orvosoknak csupán harminc százaléka adott - rendszeresen vagy időnként - gyógyszert a betegnek, hetven százalékuk sohasem?
{p}
- Könyvében döbbenetes összefüggésekre világít rá például bizonyos betegségek megjelenése és hatalmas profitot hozó gyógyszerek növekvő elterjedése között. Megbízható forrásokra hivatkozva azt is kijelenti, hogy a világon a negyedik leggyakoribb halálok a gyógyszer-mellékhatások okozta elhalálozás.
- A minél nagyobb gyógyszerfogyasztásban érdekelt körök manipulációja átszövi az oktatást, a napi egészségügyi gyakorlatot. Ezzel szemben alig kap nyilvánosságot például az a felfedezés, hogy a szív- és érrendszeri betegségek, vagyis az összes betegség fele, egyfajta vitaminhiány lassú, elhúzódó változata. Ma már teljes meggyőződéssel állíthatom: a tudomány minden ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy az emberek meg se betegedjenek. Az egészséges ember azonban nem fogyaszt gyógyszert, következésképpen nem hajt hasznot sem a gyógyszeripar kedvezményezettjeinek.
- Ön viszont a vitaminkészítményeket favorizálja. De hiszen ez is üzlet! Nem volna kívánatos, ha inkább természetes úton, vagyis táplálékkal jutna testünkbe a szükséges vitaminmennyiség?
- Sajnos ez ma már nem lehetséges. Egy 1966 és 1999 között végzett vizsgálat tanulsága szerint a különböző táplálékok vitamin-, ásványianyag- és nyomelemtartalma rettenetesen visszaesett. A kukorica mikroelem-tartalma például 81, a tejé és a káposztáé 95 százalékkal lett kevesebb e bő három évtized alatt. Az elmúlt években fontos változás indult el az emberek gondolkodásában is. A könyvem megjelenésekor például nem lehetett Magyarországon forgalomba hozni olyan terméket, amely a javasoltnál nagyobb adagban tartalmazott vitamint (ami pedig bizonyos vitaminok esetében éppen hogy csak az életben maradáshoz elegendő). Én a saját pénzemből finanszíroztam egy olyan beadvány elkészítését, amely megtámadta ezt az alkotmányellenes jogszabályt. Az egészségügyi miniszter 2004 áprilisában végre kiadott egy rendeletet, amiben megszüntette ezt a korlátozást. Így ma már bárkinek lehetősége van megfelelő vitaminkészítményt vásárolni és fogyasztani. A változás elindult az agyakban is, én pedig úgy érzem: sokkal inkább orvos lehetek, mint valaha.