Lelki nyavalyák testi tünetei

Szakemberek egyre-másra találkoznak olyan esetekkel, amikor hiába álldogálnak tanácstalanul a vaskosra duzzadt, lesújtó orvosi leletek felett, nincs magyarázat a bajra. Ilyenkor vetődik fel a túlzott stressz egészségkárosító hatása, esetenként pedig valamely ismeretlen eredetű vírus megjelenése - tudtuk meg Papp József orvos-természetgyógyásztól. A hosszan tartó stresszes életvitel alaposan legyengíti az immunrendszerünket, teret adva a különféle betegségek kialakulásának. A tartós pszichés vagy idegi megpróbáltatásnak kitett emberek között gyakoribb az infarktus és a rákos megbetegedés előfordulása, mint azok körében, akik kiegyensúlyozottan élnek. Ma már vizsgálatok hosszú sora igazolja, hogy egy-egy betegségnek nem egyetlen kiváltó oka van - a szervezetünket ért külső-belső hatások együttes hatására jelennek meg a későbbiekben különféle kórságok.
A természetgyógyászt gyakran keresik fel női páciensei elhúzódó fejfájásra, szédülésre, visszatérő hányingerre panaszkodva. A szakorvosi vizsgálatok sem mindig adnak magyarázatot a tünetek eredetére, amelyek hónapokon át makacsul megmaradnak. A férfiak többnyire potenciazavarra, a nemi vágy csökkenésére, különös köhécselésre szoktak panaszkodni. Csak a hosszas beszélgetések során derül ki, hogy effélék hátterében feldolgozatlan munkahelyi, magánéleti, esetenként halmozott érzelmi problémák állnak. Vagyis a lelki bajok testi tüneteket produkálhatnak.
- Egy-egy betegség kialakulásának kezdetét mindig a bennünk megjelenő gondolatokban kell keresni, amelyek különféle érzelmeket gerjesztenek, mondhatni lelki egyensúlyvesztést idézhetnek elő bennünk  - magyarázza Papp József. - Ezek a képek fejfájáshoz, szédüléshez, rossz közérzethez, puffadáshoz, székrekedéshez, savképződési rendellenességekhez, visszatérő köhögéshez, esetenként szívtájéki nyomáshoz vezethetnek.
A tartósan fennálló funkciózavar szervezetünk szöveti szerkezetének megváltozását eredményezheti, következményeként pedig gyomorfekély, sipoly, különféle gyulladásos vagy daganatos megbetegedések alakulhatnak ki.
- Akaraterőnk legalább felerészben hozzásegíthet az öngyógyításunkhoz - véli az orvos-természetgyógyász. - Egy-egy kór megjelenésében fontos szerepet játszik a beteg alkata is, például hogy pozitívan gondolkodik-e, van-e elég türelme a gyógyuláshoz, hajlamosabb-e az elkeseredésre, a lemondásra.
A rossz gondolatok ugyanis gyengítik a felépülés folyamatát, míg a bizakodás, a hit csodákra képes. Papp László szerint nemcsak a betegségre kell összpontosítanunk, hanem a beteg ember egész lényére. Nem mellékes például, hogy az egymás mellett élő házastársak jó hatással vannak-e egymásra, vagy inkább energiát vesznek el egymástól. Amennyiben a lélek betegségét, a ránk nehezedő terheket sikerül felszámolni, s elég kitartóak vagyunk, ideális esetben a test baja is nyomtalanul elenyészik.