Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Néhány éve, évtizede fedezték fel, hogy párkapcsolatban is lehet valaki "szenvedélybeteg". Hiába mondják a jóakarók: vedd már észre, hogy ez az ember téged kihasznál, megaláz, te pedig ennek ellenére csüngsz rajta - a "szenvedélybeteg" nem akarja meghallani.
Segíteni csak akkor lehet, ha ő maga is felismeri, hogy függő egy kapcsolatban. Kívülről senki nem tudja megítélni, hogy mennyire boldogtalan valaki. Egyedül ő látja (vagy mégsem látja?), hogy milyen a házassága. Fel kell mérnie, hogy neki ez jó vagy sem. Ha végig tudja gondolni, ha tudatosítja, hogy ez így nem jó, ott a következő kérdés: mi lesz velem nélküle? Mert legtöbbször erről szól a dilemma, fellépnek az elvonási tünetek. Szorongani kezd, hogy mi lesz vele a másik nélkül. Miről fog szólni az élete? Önmagában egy senki, nem is létezik, az határozza meg, hogy része egy másik embernek, és arra való, amire a másik használni akarja őt. Azért nehéz kiszállni, mert akkor jön az a kérdés: ki leszek akkor én holnaptól, ha a Lajosom sem lesz? Félelmetes helyzet, ilyenkor a nullaponttól kell felépíteni a függő személy önállóságát, hogy önmagában is érjen valamit, lehessen valaki.
Vannak olyan kapcsolatok is, ahol az egyik fél annyira szereti a másikat, hogy a félrelépéseit is elnézi. Ilyenkor jön a se vele, se nélküle állapot. Szeretné megváltoztatni, mégis imádja, és mellette marad. Sokszor látom, ahogy a párok görcsösen küszködnek. Mert számít a vagyon, kié lesz az egyik kocsi, kié a másik. Vagy ha nincs is nagy vagyon, ott a közös múlt, a gyerekek. Ám ha nem szeretik egymást, akkor hiába találjuk ki a legelegánsabb módszereket, a legjobb kommunikációs technikákat. Lehet, hogy együtt maradnak, csak nem lesznek újra boldogok. Nem szeretnék olyan gyerek lenni, aki abban a tudatban nő fel, hogy csak miatta maradtak együtt a szülei, akik nem szeretik egymást. Ha így fogalmazzuk meg a dolgot, akkor inkább nincs értelme fenntartani egy rossz házasságot. Ha van egy másik kapcsolat, amelyik hív, mint egy mágnes, akkor ez nem is kérdés. Akinek van valakije, az elmegy. De hova? Én azt gondolom, hogy fel kell vállalni akár az albérletet is, ha nem érezzük magunkat jól a házasságunkban. Mert ahhoz, hogy egy nemszeretem kapcsolatban éljünk, rövid az életünk.
A szerelmes nő vállalja, hogy elmegy egy szegény férfival, de dönthet úgy is, hogy marad a gazdag férje mellett. Bárhogy is döntsön az ember, vállalja a döntést. Meg kell tanulni lemondani! Mert valamiről mindig le kell mondani. Mindenkinek van döntési joga.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu