Ha megmozdul a béna kéz

Akkor sejthetünk meg valamit az ily módon sérültek mindennapjairól, ha ha hideg verejtékes álmunkban képtelenek voltunk megmozdulni, pedig életünk függött tőle, hogy meglódul-e lábunk. Ami nekünk szörnyű álom, az a nyakszegetteknek valóság.
Létezik azonban egy állapotjobbító műtét, amelyhez a földgolyó tíz pontján juthatnak hozzá - a többi között Nyíregyházán. A másik kilenc hely a világ fejlettebb államaiban található.
- Rendszeresen beleolvasok a Bibliába, a liturgikus naptár útmutatásait követve - mondja Turcsányi István főorvos, aki a nyíregyházi Jósa András Kórházban dolgozik. - Egy napon arról szólt a kijelölt rész, hogy Jézus meggyógyít egy bénát. Ugyanakkor a postám között kutakodva rábukkantam egy kongresszusi meghívóra, amely az olaszországi Bolognába hívott, ahol nemzetközi szaktekintélyek tartottak előadásokat a nyakigerinc-sérültek műtéti rehabilitációjában alkalmazott megoldásokról. Nekem mint kézsebésznek az volt a legizgalmasabb és legígéretesebb a felvetett témakörök közül, amelyek a fogásjavító, a kézfunkció helyreállítását célzó műtétekről szóltak. Mármost ott volt előttem egymás mellett a béna meggyógyulását elbeszélő bibliai passzus, valamint a kongresszusi meghívó. Eltöprengtem kicsit a különös egybeesésen, és úgy döntöttem: elmegyek Bolognába.
Turcsányi doktor a kongresszuson - amelyet 2001-ben rendeztek - megismerkedett Jan Fridén svéd professzorral, aki mellesleg az Európai Kézsebészeti Társaság kutatásokért felelős vezetője. Szóba került közöttük, hogy Magyarországon is el lehetne kezdeni a fogásjavító műtéteket, amihez a professzor szakmai segítséget ajánlott. 2002-ben a nyíregyházi orvos már el is végezte az első operációját egy nyakát szegett diszkótáncoson, aki a beavatkozás után képes volt tárgyakat megfogni és elengedni, továbbá felemelt egy háromkilós súlyzót. Az eredményről maga a beteg értesítette, tájékoztatta néhány sorstársát.
{p}
Ima mindennap
Hazánkban egyébként a tetraplégeknek, vagyis a négy végtagjukra béna embereknek nincs központi nyilvántartásuk - az évi negyven-ötven új esetből arra következtethetünk, hogy több százan, de legfeljebb pár ezren lehetnek.
- Huszonkét éves egyetemista voltam a balesetem idején, ónos eső esett. A kórházban szembesültem a ténnyel: válltól lefelé nem érzek semmit - meséli a most harminckét esztendős Nóra a máriapócsi Idősek Otthonában, ahol állandó lakó. - Akadt, aki a szemembe mondta, jobb lett volna nekem, ha meghalok, amikor árokba csúsztam a kocsival. Lelkileg hogyan dolgoztam fel? Vallásos voltam akkor is, és vagyok most is. Egy percig sem rendült meg a hitem. Nem szenvedtem depresszióban, nem akartam öngyilkos lenni, és elvetettem mindent, ami az önsorsrontást szolgálta volna.
- Mi fájt legjobban a szívének?
- Egy olyan ember viselkedése, akihez érzelmileg nagyon kötődtem. Amikor beszökött hozzám az intenzív osztályra, jól megnézett, és az volt a legfontosabb közlése, hogy kiábrándító vagyok. Akkor keservesen sírtam.
Nóra állapotjobbító műtétei 2003-ban kezdődtek el - eddig négyen esett át. Elbeszéli, hogy Turcsányi doktor és a svéd professzor - akik a különleges operációt általában együtt végzik a szabolcsi megyeszékhelyen - a váll épen maradt részeihez inakat, izmokat vezetnek, amelyek aztán képesek mozgatni a beteg karokat és ujjakat.

Álmok, vágyak
- Azelőtt könyökből be volt zsugorodva a kezem - mondja a lány és mutatja is, hogyan álltak a végtagjai. - Először azon kellett segíteni, hogy ki tudjak nyúlni valamiért, ami az asztalon van. Utána azt kellett megoldani, hogy képes legyek megmarkolni például a poharat. Ma már tudok speciális segédeszköz nélkül enni, tudok írni, fésülködni, megfogni, használni a zuhanyozót. Arra sincs többé szükség, hogy a nővér törölje meg a számat fogmosás után.
- Milyen vágyai, álmai vannak?
- Mindennap elgurulok a máriapócsi bazilikába, és imádkozom, hogy meggyógyuljak, hogy tudjak járni, hogy folytathassam az életemet, ahol tíz évvel ezelőtt abbahagytam, hogy legyen családom, saját gyerekem. Ez persze csoda lenne, a csoda azonban égi ajándék, amit kikövetelni nem lehet. Vagy megkapja az ember vagy nem.
- A tetraplég nők alkalmasak szülésre?
- Igen, bár nyilván nem éreznek semmit a testükkel.
- Mivel foglalja el magát nap mint nap?
- Képezem magam és dolgozom. Grafológus vagyok meg újságíró. A Szent Kereszt című ökumenikus magazin főszerkesztő-helyettesi teendőit látom el, ez megoldható a számítógépem segítségével. Szeptembertől főiskolára fogok járni, és elkezdem a révészmunkát is. Az utóbbi azt jelenti, hogy felkeresem a kórházban a friss nyaki gerincsérülteket, és tájékoztatom őket a gyakorlati tudnivalókról, például arról, hogyan lehet állami támogatást kérni a lakásuk átalakításához, ami elengedhetetlen a kerekes székesek számára. Meg aztán lelki támaszt is szeretnék nyújtani nekik.
- Mi az, amit legkevésbé értünk meg kívülállóként az ön és sorstársai életéből?
- Sokszor úgy érezzük, semmibe veszik személyiségünket a testi ráutaltságunk miatt. Ha például elhangzik egy-egy ilyen mondat: "Ne ezt a pulóvert vedd fel, hanem a másikat, mert azt könnyebb rád adni!", vagy: "Vágasd rövidre a hajad, mert úgy egyszerűbb lesz kezelni!" Nos, igen rosszulesnek nekünk az efféle apróságnak tűnő megjegyzések, amelyek többnyire nem is rosszindulatból hagyják el az egészséges ember száját, bennünket azonban a kiszolgáltatottságunkra emlékeztetnek.
{p}
Felfekvésveszélyben
"Ahányadik nyaki csigolyája tört, annyi napig fog élni" - régen ez a szólásmondás járta az orvosok között. Manapság a bajt követő huszonnégy órán belül rögzítik a sérült csigolyákat, aztán hónapokig tartó rehabilitáció következik - a fogásjavító műtétek csak mindezek után kerülhetnek szóba. Nyakszegés egyébként jellemzően fiatal, aktív korban történik vízparti fejesugrás, valamint közlekedési és sportbaleset következtében.
A Marcaliban lakó Németh László autógépész üzemmérnök ugyanúgy járt, mint Nóra. Árokba csúszott az autójával a férfi is - a nyaki hatos és hetes csigolyája tört el.
- Kezdetben iszonyatos kilátástalanság lett rajtam úrrá - emlékezik a negyvenegy éves mérnök. - Nem használt a kedélyemnek az sem, amit a kórházakban tapasztaltam. A tetraplégeknél például előfordul a felfekvés. Ez azt jelenti, hogy ha a beteg testét nem mozgatják, akkor ahová a test súlya hosszú időn át esik, onnan kimegy a vér, megszűnik az oxigén-utánpótlás, aminek következtében a kritikus helyen elhal a hús. A legmegrázóbb élmény akkor ért, amikor a mellettem fekvő sorstársamnak bejelentette a felesége: márpedig ő ilyen bénát nem visz haza.
- Szerintem, ahol a bajban így viselkedik az egyik házastárs, azoknál egyébként sem lehetett valami meghitt a családi élet - veszi át a szót Németh László felesége, Marianna. - Nekem meg sem fordult a fejemben, hogy nem maradunk együtt. Igaz, olyan foglalkozást kellett keresnem, ami otthon is végezhető, hiszen a férjem ápolása állandó jelenlétet igényel. Kitanultam a könyvkötészetet. A kézműtétei óta a párom is segít bizonyos kötészeti előkészítő munkákban.

Lehetne lombikbébi
- Az is táplálta az egykori szorongásaimat - folytatja az előbbi gondolatmenetét a férfi -, hogy minden orvos azt mondta, az én helyzetemből nem lehetséges előrelépés, sőt minden csak rosszabb lesz. Úgyhogy amikor 2002-ben felvillant előttem a Turcsányi főorvos úr által nyújtott lehetőség, kapva kaptam az alkalmon. Ma már tudok borotválkozni, képes vagyok megfogni egy papírköteget, és berakni a számítógép nyomtatójába. Egyébként komputeren dolgozom távmunkában, főként honlapokat szerkesztek. Betegtársaimnak is csináltam egyet, a címe: www.gerincserult.dr.hu
Némethéknek egy lányuk van, aki az apa balesetének idején másfél éves volt, most tizenöt esztendős.
- Szerettünk volna még gyereket, többet is. Egészségesen ezt természetesnek találtuk, de bizony még tavaly is megpróbálkoztunk vele - válaszol a férj. Értetlenül nézek, ezért folytatja. - Lényegében ugyanaz a módszer, mint amit a lombikbébiprogramban részt vevő meddő házaspároknál alkalmaznak. Ám tekintettel a tetraplég férfi állapotára, tőle elektromos stimulációval vesznek spermiumot, majd a hímivarsejteket lefagyasztják. Az anyajelölt petesejtjét méhen kívül hozzák össze a férfimaggal. Amennyiben a megtermékenyítés sikeres, a keletkezett életcsírát beültetik az anyaméhbe. Sajnos nálunk nem sikerült a megtermékenyítés, pedig kétszer is megpróbáltuk.
- Ez pénzbe került?
- Alkalmanként kétszázezerbe. De az ilyesmi nem pénzkérdés. Az új élet és az egészség nem lehet az.