Megélni avagy túlélni?

Zsuzsa, a felesége csak mosolyog. Megszokta már a zsörtölődést. Megszokta már, hogy a férje képes lenne napokig a bőröndből öltözni, visszagyűrni a használt ruhát, csak akkor elővenni a kézitáskát, ha azonnal kell valami. Akkor persze rendszeresen kapkodnia kell, mert nem találja a kisbicskát (mivel vágjam le az új fürdőruhádról a cédulát?), nem talál fájdalomcsillapítót, nem találja a konzervnyitót.
Béla mindenhol ideiglenesen tartózkodik, kapkod, ha valamit keres, sehol nem él vagy lakik, csak szállást vesz igénybe. Sokszor utaznak, munkavégzés és barátok látogatása miatt is, meg rokonokhoz. Szállodákban, motelekben alszanak, vagy a nénik vendégszobájában - a forgatókönyv ugyanaz. Zsuzsa kirakosgatja a fogkeféket, a kisrádiót, a világítós órát, a krémeket, a gyógyszereket (ne adj' isten!), a napolajat, a saját törülközőket (hátha itt nincs), a kisollót, a kistükröt, olvasószemüveget, újságot, abroszt (na, ez már tényleg fölösleges! - így Béla), és a szoba élni kezd, lakályos lesz és rájuk jellemző, itt, ahol épp vannak.
Zsuzsa nem szereti a szót sem: "ideiglenes", rossz emlékeket kelt benne, nem szereti, ha a nyaralás végére kell gondolni már az elején, amikor érkeznek. Béla szerint fölösleges berendezni egy lakást, ami másé, egy szállást, ahol csak meghúzzák magukat, egy szobát, ahol két-három éjszakát töltenek. Zsuzsa szerint érdemes pár percet rászánni, hogy otthon mindenre gondoljon, ami kellhet, és itt mindent kirakosgasson, azt is, ami nem biztos, hogy kell, de itt van kéznél. Béla szerint kérni is lehet csillapítót a portán, Béla szerint minden csak átmeneti, még az igaz lakásuk is, ahol már tíz éve élnek. Zsuzsa minden napját kiéli, megéli, átéli. Béla minden napját túléli, átvészeli. Zsuzsa minden munkahelyén saját otthont rendezett be, a hétvégi házukban nem volt még tető és nem volt kerítés, de volt már helye a képeknek a falon és a kedvenc mackójának az ágyon.
Vajon létezik-e igazság ebben a vitában? Apró nézeteltérés-e vagy filozófiai különbözőség, ahogyan az életet szemlélik? Hány napos tartózkodás után pakolna Béla és a hozzá hasonlóan gondolkodók, hogy otthonossá tegyék a lakosztályt, ami nem is az övéké? Hány napos tartózkodás után esne túlzásokba Zsuzsa? Talán háromhetes nyaralásért már kitapétázná a szállodai szobáját, hogy még szebb legyen?
Gondolkoztak már önök ezeken a kérdéseken? Ideiglenesen tartózkodnak a saját lakásukban vagy otthonosan? És az életükben?