Kohászvárosi marcipánok

Filó Gábor sütő- és cukrászipari vállalkozó egy stockholmi árubemutatón találkozott a szobrász- és marcipánművésszel, és mindjárt felvetette: kell Ózdra egy marcipánmúzeum. Calle mester nem mondott nemet, ám voltak elvárásai. Tudta, hogy az általa a világ első számú marcipánkészítőjének tartott - s lapunkban e nyáron bemutatott - Kopcsik Lajosnak Egerben van állandó kiállítása, Ózd pedig csekély ötven kilométerre fekszik Dobó városától. Mivel azonban más-más stílust képviselnek, nem konkurálhatnak egymással. Az új Filó-üzletház láttán aztán elszálltak a kételyei, és létrejött az üzlet. Ma már Ózd központjában több száz figurából álló marcipánmúzeum várja a látogatókat. Widell a svéd királyi udvarnak és magának Károly Gusztáv királynak is állandó beszállítója, amiről oklevele is tanúskodik. Az uralkodó családi eseményeire tőle rendelik meg a csokoládétortákat, a király és a gyerekek kedvelt csemegéjét. Szilvia királyné inkább a német ízekhez ragaszkodik, már csak származása folytán is.
Az ózdi marcipánmúzeum közepén álló bronzgémet ugyancsak Calle készítette, eredetije annak a halastónak a közepén áll, amelyet a svéd király a hatvanadik születésnapjára kapott ajándékba. A kiállításon sok állatfigura látható, mivel a mester ezeket kedveli legjobban. Az alkotásokon - kivétel nélkül - visszaköszön a cseppforma, a királyi cukrász védjegye.