Jogi esetek

Fel-feldobott kő

Családi körTanács Gábor2005. 11. 18. péntek2005. 11. 18.
Jogi esetek

Két jármű haladt az úton: egy teherautó, mögötte pedig egy személygépkocsi három utasával. Az elöl haladó jármű felvert egy kavicsot, amely betörte a másik kocsi ablakát. A károsult gyorsan megelőzte a teherautót, leállította, az esetről kitöltötték a baleseti bejelentőlapokat, majd abban a biztos tudatban, hogy a felelősségbiztosítás érvénybe lépett, a személyautó tulajdonosa a szakszervizben kicseréltette a teljes szélvédőt. A biztosító azonban nem akarta megtéríteni a jelentős összeget. Szerinte az sem volt biztos, hogy a szélvédő az adott pillanatban tört be, nem jóval korábban - hiszen a teherautó sofőrje nem észlelt semmit egészen addig, míg meg nem állították.
A dologból per lett. Az nem volt vita tárgya, hogy ha valóban a teherautó által felvert kavics a bűnös, akkor a biztosítónak fizetnie kell. Kevesen tudják, hogy ezek az apró kis károkozók minden jogi tankönyv típuspéldái: a veszélyes üzem esetén az üzembentartó tevékenységi körében felmerült rendellenesség. Autót vezetni veszélyes üzem, és bár a felvert kőről nem tehet a vezető - vagyis az okozott kár nem róható fel neki -, azt mégis meg kell térítenie pusztán azért, mert olyan veszélyes tevékenységre adta a fejét, mint az autóvezetés. Hiába kiszámíthatatlan, mikor és merre pattan a kavics a kerék alól, az így okozott kárt nekünk - illetve a felelősségbiztosítónak - meg kell téríteni. Az összeget persze lehet csökkenteni, ha a károsult valamilyen módon maga is közrehatott a kár létrejöttében.
A biztosító ebben az esetben háromféleképp is megpróbált kibújni a fizetés alól. Először is megkérdőjelezte, hogy valóban a teherautó által feldobott kő okozta a balesetet - ezt azonban a sofőr és az utasok vallomásai megcáfolták. Majd arra hivatkozott, hogy a személyautó vezetője nem tartotta be a követési távolságot, ezért kaphatta telibe a kavics. A tanúk ebben a tekintetben nem tudtak egyértelműen nyilatkozni, az egyik utas szerint három méterre voltak, a másik harmincra emlékezett, a teherautó-sofőr egy harmadik számot mondott (a kötelező követési távolság harminc méter lett volna). A bíróság a szakértői vélemény alapján úgy vágta el a gordiuszi csomót, hogy kijelentette: a feldobott kőtől a követési távolság betartása sem védte volna meg a személyautót, innentől kezdve a további bizonyítás felesleges.
Utoljára a biztosító azt vetette fel, hogy a szakszerviz sokkal drágábban pótolta a szélvédőt, mint amennyit az ér. Ők tudnak olyan szakembert, aki ennek a jelentős összegnek a kétharmadáért kicserélte volna az egészet. A bíróság azonban - elfogadva a károsult érvelését - azzal vágott vissza, hogy ebben az esetben márkajelzés nélküli szélvédő került volna a gépjárműre, ami elvágta volna a tulajdonost a további garanciától. Az egyéb szakembereknél drágábban dolgozó márkaszerviz olyan pluszszolgáltatásokat nyújt, amelyek megillették a károsultat a baleset előtt, meg kell tehát illessék utána is.
Összefoglalva: a bíróság visszautasította a biztosító kifogásait. Bár az ő kasszája bánta elsősorban, azért a teherautó-sofőr sem járt jól, hiszen a bonus-malus rendszerben háromszor veri ezt rajta a biztosító vissza. A legapróbb kár is, amit autózásunkkal akár csak közvetetten okozunk, végeredményben a mi pénztárcánk tartalmát apasztja.

Ezek is érdekelhetnek