Jogi esetek

Egy férfi vásárolt egy elegáns autót. A jármű jól szuperált egy darabig, de aztán csapágyhibás lett. Bár kijavították, három hét múlva az autó megint elromlott. Ráadásul épp a legrosszabbkor, gazdája ugyanis éppen külföldre tartott vele egy üzleti tárgyalásra. A helyzetet gyorsan meg kellett oldani, a göthös kocsit tehát leparkolta egy bevásárlóközpont - éjszaka őrzött és kivilágított - parkolójában, telefonált egy ismerősének, majd annak az autójával elutazott, és csak egy hét múlva tért vissza. Elkövette azt a hibát, hogy a forgalmit, a riasztó kapcsolóját az indítókulccsal együtt egy zárható rekeszben az autóban hagyta, de a másik kulccsal bezárta, és be is riasztotta. Ennek ellenére egy hét múlva gépkocsijának csak a hűlt helyét találta a parkolóban.
Amikor bejelentette a lopáskárt a biztosítónak, kiderült, hogy tévedése sokba kerülhet neki: az autóban felejtett indítókulcs alapján úgy vélték, emberünk súlyos gondatlansága miatt köthették el a járművet a tolvajok - következésképpen viselje csak maga a kárt. A biztosítók ilyen gyakorlata köztudomású: ha nincs meg a slusszkulcs, az esetek többségében olybá veszik, hogy azzal nem nehéz egy autót ellopni, így magára vessen, aki az indítókulcsot elhagyja. A mi emberünk viszont nem törődött bele ebbe a helyzetbe, és a bírósághoz fordult.
A bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy fennállt-e a súlyos gondatlanság. A gondatlanság a biztosítók szerződéseiben érdekes fordulat, ugyanis ez nem polgári jogi, hanem büntetőjogi fogalom. Az követ el gondatlanságból valamilyen bűncselekményt, aki előrelátja tettei lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, illetve aki azért nem látja előre a lehetséges következményeket, mert nem tanúsít megfelelő körültekintést.
A bíróság a károsultnak adott igazat - igaz, csak másodfokon. Szemügyre vették a biztosítási szerződést, és azon belül a biztosítási esemény leírását: ott az állt, hogy a vagyontárgy ellopása, a jármű önkényes elvétele, elrablása miatt fizetnek. A tolvaj a slusszkulcshoz csak azután juthatott hozzá, hogy az autót már feltörte, átjutott a riasztón, vagyis amikor már slusszkulcs nélkül is minden további nélkül elvihette volna a járművet. Következésképpen itt nem követett el gondatlanságot a károsult. A kérdés innentől az volt, hogy gondatlanság-e egy értékes autót egy hétig őrizetlenül hagyni olyan helyen, ahol bárki hozzáférhet. A bíróság nemmel válaszolt. A biztosítók gyakorta minden fűszálba belekapaszkodnak, csak fizetni ne kelljen. Megéri időnként a sarkunkra állni - a biztosítók jogi magabiztossága gyakran csak blöff.