Jogi esetek

Közszereplő tűrjön!

Családi körTanács Gábor2005. 11. 04. péntek2005. 11. 04.
Jogi esetek

Egy város önkormányzatának közgyűlése ülést tartott: éppen lakásvásárlásokról készültek dönteni. Az egyik képviselő, a gazdasági bizottság elnöke kérte, hogy rendeljenek el zárt ülést. Amikor már csak az arra illetékesek tartózkodtak a teremben, bejelentette, hogy egyik képviselőtársa megpróbálta őt döntésében befolyásolni. A kolléga azt ajánlotta, ha a gazdasági bizottság elnöke olyan értelmű javaslatot tesz, hogy az ő lakásait vásárolja meg jó pénzért a város, akkor majd egy ezután következő tenderen visszalép az elnök javára - emellett számos más kérdésben emlegette még a "kéz kezet mos", illetve a "te vakarod, ahol nekem viszket, én vakarom, ahol neked" ősi elvét. Az ajánlattételt az elnök nem tudta bizonyítani, mivel képviselőtársa telefonon hívta fel az esti órákban, és a beszélgetésről nem készült magnófelvétel. A csúnya korrupcióval megvádolt városatya kikérte magának a vádat, sőt nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt pert indított a gazdasági bizottság elnöke ellen.
A személyiségi - ezek közül is a jó hírnévhez fűződő - jogok sérelméről esett már szó ezeken a hasábokon. Ezek polgári jogi kategóriák, a rágalmazás viszont büntetőjogi fogalom, és a büntetőbíróság tárgyalja. A jogtudomány szerint az rágalmaz, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel. Tudjuk azt is, nem számít, ez a tény valós vagy valótlan: csak akkor próbálkozhat az elkövető bebizonyítani az igazát, ha közérdek vagy jogos magánérdek indokolta, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényt kiejtse a száján. Jelen esetben valóban olyan kijelentések hangzottak el, amelyek alkalmasak voltak a becsület csorbítására, ámde ez közérdekből történt - innentől helye lehetett volna a valóság bizonyításának, erre azonban csak részben került sor.A bíróság ugyanis nem az általános szabályok szerint, hanem az ítélkezési gyakorlatra hivatkozva hozott végül döntést. A közszereplőknek egy alkotmánybírósági határozat szerint sokkal jobban kell bírniuk a kritikát, a vádaskodást, akár a sértegetést is, mivel ez a vállalt feladattal együtt jár. Egy bírósági határozat azt is kimondta már a durvuló demokrácia kezdetén, 1991-ben, hogy a hivatalos személy, amikor hatáskörében eljárva valakire nézve elmarasztaló tényállítást tesz, nem valósítja meg a rágalmazást. Bár ehhez minden szükséges körülmény megvolna, felmenti a vád alól a hivatalos személyt, mivel a tudomására jutott, közérdekű tény hangoztatására őt a törvények utasítják, ilyenformán, jogellenesség hiányában, nem követ el bűncselekményt. Jelen esetben csak azt kellett megállapítani, hogy a gazdasági bizottság elnöke - aki hivatalos személy - hatáskörében járt-e el.
Az ellenoldal véleménye szerint sokkal kisebb társaság előtt közölhette volna vádjait, vagy írhatott volna hivatalos értesítést, nem kellett volna épp a legnagyobb nyilvánosságot - és egyedül azt - választania. A kérdést végül a bíróság úgy döntötte el, hogy a képviselő a közgyűlésen hivatali hatáskörben járt el, amikor a becsületsértő tényt közölte, ezért tette nem volt jogellenes. Ezzel a rágalmazás vádja alól is felmentették.

Ezek is érdekelhetnek