Vannak, akikkel szinte naponta előfordul, hogy hirtelen megérzésük vagy álomlátásuk rövid időn belül valóra válik. Elég, ha erősen gondolnak egy szeretett személyre, bizonyosan számíthatnak közeli jelentkezésére. Mondjuk, megcsörren a telefon, és a vonal másik végén máris halljuk a vágyott hangot. Valakiét, aki fontos nekünk. Rendszerint kisebbfajta csodaként éljük meg a jelenséget, s csak fokozatosan ismerjük fel, hogy lényeges döntéseinkben csalhatatlan tanácsadóként szegül mellénk egy belső hang, ami nem más, mint a megérzésünk. Előbb-utóbb rájövünk, érdemes figyelembe venni, hallgatni rá.
Egy neves színész házaspár például néhány éve családi kirándulásra készült, amelynek tragikus baleset lett a vége. Az utólagos számadás során mind a feleség, mind a tolószékbe kényszerült férj állította, ezer jel figyelmeztette őket arra, hogy ne keljenek útra. Nem hallgattak a megérzésükre. Kár volt. Rosszkor rossz helyre mentek.
A megérzés nem csupán néhány kiváltságos személy számára hozhat jó eredményt. Kutatások igazolják, hogy ezt a különös képességünket használni lehet és kell is céljaink megvalósításához. Párkapcsolatban vagy munkahelyválasztásban éppúgy, mint rossz szokásaink levetkőzésében. Aki képes érzéseire figyelni, gondolataiban elmélyülni, az pontosan tudja, hogy a megérzés nem csupán akkor neszel fel, ha bajban vagyunk, hanem folyamatosan irányít bennünket. Csak figyelnünk kell, mivel az élet ezer apró ingere elvonja tőle a figyelmünket, megnehezíti a befelé fordulást. Ha viszont a megérzésünk makacsul és kitartóan jelez, óva int bennünket, hogy valaki a környezetünkben akadályozza a boldogulásunkat, akkor még mindig ott van egy további gát: a tudatunk. Azt tanultuk ugyanis, hogy ami konkrétumokkal nem magyarázható, az nem is létezik, csupán a képzeletünk szüleménye. Ezzel szemben majdnem minden ősi nép tagjai magától értetődőnek tekintik az úgynevezett hatodik érzék létezését. Ez a képességünk azonban nem tud kibontakozni, ha nyomás alatt állunk, ha feszültek vagyunk, szorongunk, netán félelmek gyötörnek bennünket. Agyunknak az érzésekért és a megérzésekért felelős jobb oldala akkor válik aktívvá, ha tudatosan nem gondolunk semmire.
Örök kérdés, hogy a férfiaknak vagy a nőknek vannak-e jobb megérzéseik. A kutatók szerint a gyengébb nem képviselőinek, ők ugyanis jobban figyelnek és sokkal fogékonyabbak a belső hangra.