Szem előtt a nagykorúságig

Az új rendszer nemcsak a szakorvos, a háziorvos és a védőnő számára jár több teendővel, de a szülőt is kötelezi. Minden gyermeknek féléves koráig legalább kéthavonta, ezt követően pedig egyéves korában, majd iskolás koráig legalább évente kell részt vennie vizsgálaton, hat- és tizennyolc éves kora között pedig legalább kétévente kötelező szűrésen megjelennie. A változtatás megokoltságát számos elszomorító statisztikai mutató igazolja. Közismert, hogy a magyarok egészségi állapota és várható élettartama jóval kedvezőtlenebb, mint az uniós átlag. 2003-as adatok szerint a magyar férfiak hét, a nők pedig átlagosan öt évvel kevesebbet élnek, mint az uniós polgárok, s a halandóság is másfélszerese az uniós átlagnak. A keringési rendszer betegségei a férfiak halálozásának közel felét, a nőkének több mint ötven százalékát okozzák. A daganatos betegségek a halálozások negyedéért felelősek. Márpedig éppen ez a két terület az, amelyen az idejében végzett szűrővizsgálatok óriási segítséget nyújtanak. Különösen igaz ez gyermekkorban. Ennek megfelelően kibővül a vizsgált betegségcsoportok köre: a családban előforduló, örökletes, rosszindulatú betegségeket éppúgy vizsgálják, mint a cukorbetegséget vagy a kóros elhízást.
Átalakul a felnőtteket érintő egészségügyi szűrővizsgálati rendszer is. A háziorvosok kötelessége lesz, hogy huszonegy éves korban állapotfelmérést végezzenek pácienseiken. Mindenki személyre szóló kockázatelemzést kap súlya, magassága, dohányzási szokásai, a családban előforduló szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek, tápláltsági állapot, vérzsírszint, vércukorszint, illetve egyéb tényezők alapján. Ennek birtokában az orvos pontosan tudni fogja, hogy páciensének milyen gyakorisággal milyen vizsgálatokra kell jelentkeznie.
A népegészségügyi célú lakossági szűrővizsgálatok közül továbbra is folytatódik az emlőszűrés és a méhnyakrákszűrés. A végbél-, vastagbél-, valamint a prosztatarák szűrése a nemzeti rákellenes program keretében zajlik.