Az orvos válaszol

A kétoldali bokaduzzanat során a legfontosabb annak az eldöntése, hogy helyi ödéma keletkezett-e vagy valamilyen mélyebb okra (például szívelégtelenségre) vezethető vissza a duzzanat kialakulása. Az úgynevezett statikus ödéma nemegyszer, főként lúdtalp esetében, csupán a boka mögött futó inak hüvelyének enyhe vizenyője, amely kifáradáskor vagy hosszabb járás után mutatkozik. Ez a fajta duzzanat az ujjbenyomatot nem tartja meg.
Az elhízás is hajlamosít vízvisszatartásra; a jelentős túlsúllyal küszködőknél a bokatájon álláskor, üléskor kialakuló ödéma egészséges keringés mellett is jelentkezik, főként megerőltetés után. Az elhízás, a lúdtalp és a visszértágulat sokszor együtt fordul elő és okoz bokatáji szimmetrikus duzzanatot mindkét lábon. Idősebb, túlsúlyos nők ujjbenyomatot alig tartó, idomtalanul vastag, vizenyősnek látszó, gyakran érrajzolattal, sőt fekélyek gyógyulásának nyomaival borított lába az úgynevezett lipödéma képét adja. Ennek a keletkezésében a bőr alatti kötőszövetben lévő zsírfelhalmozódás játszik szerepet, amely gyakran öröklődik.
A szimmetrikus bokaduzzanat egyik gyakori általános oka a szívelégtelenség. Ha reggelre a duzzanat leapad, mindenképpen gondolni kell rá, és kardiológiai vizsgálatot kell végezni a szívbaj hátterének tisztázása céljából. Vizenyőt okozhat még a vérszegénység és az alacsony szérumfehérjeszint. Lábszárödéma keletkezhet például hosszú órákon át tartó utazás során vagy ülő foglalkozásúakon, akik tartósan ugyanabban a helyzetben dolgoznak.
Olvasónknak mindenképpen részletes belgyógyász szakorvosi és kardiológiai kivizsgálásra van szüksége a kiváltó ok megállapítására és helyes kezelésére. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a visszeresség igényel-e sebészi ellátást. Akár igen, akár nem, rugalmas térdzokni viselése mindenképpen segíthet a duzzanat csökkentésében.