Hurrá, nyaralunk!

Kikapcsolódni itthon is lehet. Nem nyomasztanak bennünket nyelvi nehézségek, nem kell napokat autózni, idegen étkekhez szokni - nem csoda, hogy száz nyaraló magyar családból hatvanegy idehaza pihen. A napokban a budapesti Utazás 2006 kiállításon annak eredtünk nyomába, merre érdemes elindulnunk.
A nomád vándorok utódait ma is hajtja a vágy, hogy új, izgalmas világokat fedezzenek fel. Ezt tanúsítja az idegenforgalom élénkülése Kolber István tárca nélküli miniszter szavai szerint, aki megnyitotta a 29., az eddigi legnagyobb budapesti turisztikai vásárt. Az Utazás 2006 kiállítás idei díszvendége Horvátország volt, a hazai régiók közül pedig Budapest és a Közép-Duna-vidék.
A hazai idegenforgalom a rendszerváltás óta tavaly könyvelhette el a legjobb évét: 19 millió éjszakát töltöttek el a vendégek hazai szálláshelyeken. Uniós támogatással jelenleg mintegy száz fejlesztés folyik, műemlékek és városközpontok újulnak meg, tart a régi fürdők felújítására kiírt pályázat. Magyarország termálkincse olyan kivételes adottság, amely messze földről is idevonzza a gyógyulni vágyókat. Hazánkban csaknem félezer közfürdő működik, ilyen sok hely közül választhatunk, amikor sajgó tagjainkat akarjuk áztatni. A nagy múltú gyógyfürdők egymással versengve szépülnek meg.
Nézzük mindjárt az alig ötezer lelkes Hévízt, ahol egy jobb napon huszonötezren pihennek. Tavaly Budapest után a gyógytó városa fogadta a legtöbb vendéget. Vértes Árpád polgármester különösen arra büszke, hogy a tiszta és virágos településen teljes évtizede nem történt erőszakos bűncselekmény. Jól nézzük meg a tófürdő jelenlegi képét, mert ilyennek nem látjuk többé - ajánlotta a hévízi Szent András Kórház igazgatója. A világ legnagyobb természetes termáltavára épült fürdő ugyanis éppen most újul meg mintegy kétmilliárd forintból. Az átalakított főépület után a nyári részhez fognak hozzá, így a szezon kezdetére már elegáns bejárat fogadja a fürdőzőket. A déli oldalon az egykori öltözők helyén új gyógyászati részt alakítanak ki, a hajdani római fürdőkultúra hangulatát idéző elemekkel. A tófürdő rekonstrukciója az év végére fejeződik be, s a végeredmény mindenkit kárpótol a mostani kényelmetlenségekért.
A gyógyszolgáltatások bővítésén fáradoznak a zalakarosi Gránit Gyógyfürdőben is, ahol az utóbbi öt évben 2,5 milliárd forintot költöttek a korszerűsítésre - tudtuk meg Horváth Vencel vezérigazgatótól. Tavaly 700 ezer belépőt adtak el, s egyre nagyobb, már ötven százalék a hazai fürdőzők számaránya. A kénes, jódos, brómos víz önmagában is csodát tesz, de a termálvizes pezsgőfürdő és az élménymedencék fokozhatják a hatást. A bátrabbakat a "fekete lyuk" csúszda várja, az óvatosabbak betérhetnek a sókamrába.
Ugyancsak a Dunántúlra csalogat Kehidakustány, ez az ezeregyszáz lelkes kis falu, amellyel valóságos csodát tett a fürdőépítés. A létesítmény munkahelyeket teremtett, egymás után bővítik a szálláshelyeket. A Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő látogatóinak kilencven százaléka magyar, elsősorban családosok érkeznek egy-egy hosszú hétvégére. Az idősebbek a kénes vízbe merülve feledhetik fájdalmaikat, a hölgyek aromaterápiás fürdőt vehetnek. Az apróságok úszópelenkát kapnak.
Nagy lendületet vettek a dél-alföldi fürdők is. A Szegedtől "karnyújtásnyira" fekvő Mórahalom Erzsébet fürdője a váll- és térdfájástól szenvedőknek ígér enyhülést. A homoki emberek szívósságával fáradoznak a helybeliek a gyógyturizmus fellendítésén, amely megélhetésük egyik forrása. Évente 120 ezer belépőt adnak el, s a távolabbi tájakról is jönnek látogatók. Egyre több buszos csoportot csalogat például Szerbiából a jódos, fluoros mórahalmi gyógyvíz jó híre.
{p}
Itthon és a nagyvilágban
Száz magyar családból negyvenhárom engedheti meg magának, hogy nyaraljon - derül ki a Magyar Turizmus Rt. 2004 decembere és 2005 novembere közt végzett kutatásából. Az átlagos nyaralás augusztusra esik, öt-hat napos. Legtöbbeket a vízparti üdülés - negyven százalékukat a magyar tenger - vonzott, sokan beérték a rokonlátogatással. Csak minden tizedik válaszadó pihent a hegyvidéken. A Balaton után a leggyakoribb úti cél Észak-Magyarország volt, ezt követte a főváros régiója.
A hazai utazási szokásokat tanulmányozó szakemberek szerint honfitársaink 79 százaléka kelt útra. Egy- vagy többnapos kirándulásra százból nagyjából hatvanan jutottak el. A kirándulásra készülőknek harmada gyűjtött indulás előtt valamilyen információt: többnyire a prospektusokat nézegették, bár egyre gyakrabban tájékozódtak a világhálón is, míg jó néhányan az ismerőseiket faggatták ki. Míg 2001-ben csak minden századik magyar böngészte belföldi nyaralása előtt az internetet, 2005-ben már harminc százalékra nőtt ez az arány.
A külföldi kiruccanások legnépszerűbb célpontja a szomszédos Ausztria, ezt követi Szlovákia és Románia. Legtöbben városnézéssel múlatták az időt, majdnem ugyanennyien a vásárolgatást választották. A többnapos utak is jobbára Ausztriába vezettek, de közkedvelt útirány volt Olaszország és Horvátország is. Ez utóbbi országban nyaraltak legszívesebben a magyarok, átlagosan nyolc éjszakát töltöttek távol az otthonuktól. Egyre több nálunk is a világcsavargó: száz külhonban üdülő magyarból tizenöt Európán kívül pihente ki fáradalmait.

Borisszák esztendeje
Ha több bevételt várunk az idegenforgalomtól, akkor a belföldi turizmust kell ösztönöznünk - így vélekedik Kelecsényi Ágnes, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgató-helyettese is. A társaság fő célja, hogy rendezvényekkel tegye vonzóvá a hazai tájakat, s kedveltesse meg a gyógy- és wellnessprogramokat.
Az idei a bor és a gasztronómia éve, amely a böjt előtti "torkos csütörtökkel" indult, amikor is az ország félezer étterme féláron kínálta étkeit. És a folytatás? Húsvétkor a Szentendrei Skanzenbe invitálják a vendégeket, májusban borhajó indul a Balatonon. Júniusban gulyásfőző verseny és pásztortalálkozó hívja a Hortobágyra a magyaros fogások híveit, júliusban Nagykörűben tartanak cseresznyeünnepet. Augusztusban jön az egri bormustra, majd őszelőn a baranyai bordalfesztiválon vidulhatnak a borisszák.
Aki idén degeszre ette-itta magát, azt bizonyára megnyugtatja, hogy 2007 a lovas turizmus, a természetjárás és a nemzeti parkok éve lesz. 2008-ban pedig a világörökség részét képező értékeinket járhatjuk körbe.