Csibészeké lehet a babér

A kislány tart tőlünk, gyógypedagógusához bújik, ahogy a terembe lépünk. Igyekszünk megnyugtatónak mutatkozni, nem várt eredménnyel: a kicsi hirtelen hozzám szalad, és szorosan átölel.
A szomszédos szobában egy csoport apróság a bolti vásárlást próbálgatja. Tamásnak ki kellene választania három játékot a kínálatból. Kettő már a kezében van, de a harmadik, egy labda a pulton maradt - ezt kellene elvennie egy sor dolog közül, amelyek nem játékok. A kisfiú figyelmét elvonta váratlan megjelenésünk, így a babért egy másik, szereplésvágytól bazsalygó, csibészképű kölyök aratja le.
A gyulai Pánczél Imre Gyógypedagógiai és Módszertani Intézménybe középsúlyos értelmi sérült gyermekek járnak, olyanok, akiknek az intelligenciahányadosa ötven körüli. Nyitott az intézmény ugyanakkor a halmozottan sérült és autista fiatalok fogadására is.
- Már kisgyermekkoruktól arra készítjük fel tanulóinkat - magyarázza Erdélyi Lajosné igazgatónő -, hogy minél nagyobb önállósággal rendelkezzenek. Hogy egyszerűbb munkákat el tudjanak végezni. A többségi általános iskolákban a gyerekek első-másodikos korukra megtanulnak írni-olvasni. Nálunk a társadalmi beilleszkedés az elsődleges, de nagy eredménynek számít, ha valamilyen szinten írnak, olvasnak, számolnak diákjaink.
Az egyik autista csoport szobájában derűsen foglalatoskodnak a gyerekek, egyikük a számítógép előtt ül és gépel. Ő nagyon jól ír, csak az esetek többségében nyomban ki is törli a szöveget. Lírai félsorok lepik el a képernyőt, majd gyors törlés. Egy összefüggő történet jelenik meg a monitoron, és tűnik el azonnal a semmibe.
- Nálunk egészen más számít sikernek - mondja az egyik osztályfőnök, Bozai Szilvia -, teljesen átértékelődik minden. Az osztályomban egy kislány sokáig nem ette meg a darabos ételt, csak a turmixot. Egy idő után már rá tudtuk venni, hogy azt egye, amit a többiek. A fejlesztés személyre szabott. A legkisebbek körében a szociális problémák kiküszöbölése a cél, például hogy ne féljenek az idegenektől.
- Tőlem nem félnek. Legalábbis az előbb megölelt egy kislány.
- Ez sem egészen jó, hiszen az utcán sem ölelhetnek meg mindenkit, aki szembejön velük.
Az értelmileg sérült gyermekek fejlődése valamilyen ok következtében elakadt, így a maguk erejéből nem tudnak azokon a lépcsőfokokon keresztülmenni, amelyeken az ép értelműek. Vonatkozik ez olyan egyszerű dolgokra is, mint a játék: a különféle játékfajtákból a gyerek a világot tanulja meg, de az értelmi sérültnek a játékot is tanítani kell. Keresztül kell őt vezetni az utánzástól a vonatozáson keresztül a szabályjátékig, hogy olyan - számunkra magától értetődő - szellemi mutatványokat végezzen el, mint a kép azonosítása az azt ábrázoló tárggyal.
Ahhoz, hogy akár ilyen egyszerű eredményeket is elérjenek a tanulókkal, a gyógypedagógusoknak nagyon pontosan kell ismerniük az egészséges ember fejlődését. Ha egy gyermeknek a mozgásfejlődése elhúzódó vagy kimaradnak bizonyos fázisok - például a kúszás, a mászás vagy a gurulás időszaka, az a későbbiekben kihathat a mozgáskoordinációjára, beszédfejlődésére és értelmi képességeire - magyarázza Hargitai Zsuzsa gyógypedagógus. Ilyenkor feltérképezik, hogy hol akadhatott el, és onnan veszik újra a szükséges lépcsőfokokat.
Munkahelyi gyakorlat programjuk jó munkatapasztalat számukra, de sajnos eddig csupán egy diákot tudtak munkába állítani. Persze ez itt a Viharsarok, úgyhogy az épeknek sem nagyon van munkájuk.
A személyzet már annak is örül, ha a családba visszakerülve a fogyatékos gyermek nem a tévé előtt ül egész nap. Persze van büszkeségre okot adó sikertörténet is. Egyik volt növendékük, Szvitan Gábor népzenészként részesült egy alapítvány ösztöndíjában, és decemberben a Muzsikás együttessel koncertezett egy jótékonysági bálon.
Ilyesmi csak ritkán adódik, de kis örömökre gyakran van ok. Egy kislány darabosat eszik, egy kisfiú megteríti az asztalt... - a gyógypedagógus munkáját az apró sikerek sorozata teszi széppé.