Se kalács, se zsömle

Az idén először tartják meg a lisztérzékenyek világnapját május 20-án. Ez a nap jó alkalom arra, hogy felhívják a figyelmet erre a betegségre, amely egész életen át tartó önfegyelmet igényel. A coeliakia (magyarul lisztérzékenység) - valószínűleg genetikailag meghatározottan - leggyakrabban egy-másfél éves gyermekkorban alakul ki, körülbelül fél-egy évvel az első, lisztet tartalmazó ételek étrendbe kerülése után. Ezért a betegség megelőzéséhez nagyon fontos, hogy a csecsemők étrendjébe csak féléves koruk után kerüljenek liszttartalmú ételek. A babák főzelékét mindig inkább főtt burgonyával sűrítsük.
Tünetei: felfúvódás, haspuffadás, étvágytalanság, hasmenés, hányás. Gyermekkorban jellemző a növekedésben való visszamaradás, a súlygyarapodás megállása, a kedélyzavar és az ingerlékenység. Felnőtteknél további gyanút keltő tünetek az éjszakai hasgörcsök, a fáradékonyság, a levertség, a szájüregi fekély, a herpeszszerű, kerek foltok a bőrön, a migrén és a meddőség.
Megoldás? Csakis a diéta! A betegeknek ki kell iktatniuk a táplálkozásukból minden olyan ételt, amely - akár csak minimális mennyiségben - glutént tartalmaz. A diéta életük végéig tart, összeállítása alapos ismereteket kíván. Mivel a búzaliszt nemcsak az alapvető sütőipari termékek alapanyaga, hanem sok más étel alkotórésze lehet, ezért a nem teljesen nyilvánvaló esetekben is gondolni kell glutén jelenlétére.

Megengedett
A rizslisztből, kukoricalisztből készült kenyér, dara, szója.
Az ízesítés nélküli tej, túró, tejföl, sajtok nagy része.
Víz, ásványvíz, üdítők, szemes kávé, valódi kakaó, tea, bor.
Hús, halak.
Tojás.
Friss és mirelit gyümölcsök, zöldségek.

Tilos
Búza, rozs, árpa és zab és az ezekből készült kenyér, péksütemény, tésztafélék, müzlifélék, ostya, kekszfélék.
A tejdesszertek, pudingok, túrókrémek, jégkrémek, fagylaltok (kivéve, ha feltüntették a csomagoláson, hogy gluténmentes).
Gabonapálinkák, sör, instant kávé-, kakaó- és teaporok.