Vesszen a koporsószeg!

A cigarettásdobozon ott az elrettentő figyelmeztetés, a sajtóból, tévéből ömlik a dohányzásellenes agitáció - a magyarok mégsem akarnak leszokni a káros szenvedélyről. Sőt, mintha valami "csak azért is" virtusból még többet cigiznénk! Fütyülünk az intésekre május 31-én, a nem dohányzók világnapján is.

Családi körUjlaki Ágnes2006. 05. 26. péntek2006. 05. 26.
Vesszen a koporsószeg!

Amerikában jobb társaságban már nem gyújtanak rá. Ott - akár a ló túloldalára is átesve - gyakran úgy néznek a szégyenkezve kiosonó kollégára, mint aki valami tiltott csúfságra készül. Felvételi beszélgetésen eltitkolja szenvedélyét a munkára jelentkező, ha nem akarja rontani esélyeit. És Európában is terjed ez a szemlélet. Az egykor gyárkéményként füstölő franciák, olaszok, spanyolok ma egyre többen teszik le a bűzrudat. Csak mi, magyarok nem engedünk a negyvennyolcból? Pedig a felmérések szerint nemzetközi viszonylatban is nagyon sokat tudunk a dohányzás ártalmairól. De amíg dohányzó orvost, tanárt, újságírót látunk, miért is vennénk komolyan bármilyen intést.
Nincs javulás - csak az arányok változtak. Eltűnt a korábban jellemző, nemek közti különbség. Sokkal több a fiatalon rászokó dohányos. Ők pedig jóval korábban kezdik, mint a mai középkorúak, idősek tették annak idején: nem a húszas, hanem a tízes éveik elején, nemritkán még az általános iskola padjait koptatva. Míg a felnőtt lakosságnak egyharmada füstöl, addig a harminc évnél fiatalabbaknak csaknem a fele. Mert rá se hederítenek az évtizedek múlva bekövetkező ártalmas hatásokra; mert a felnőttség jelét látják benne; mert a csapatszellem úgy kívánja; mert a szülők és a tanárok rosszallják...
Hogyan hagyjuk abba? Bizony, nem könnyű leszokni - de nem is lehetetlen. Jelenleg egymillió magyar ember mondja el magáról, hogy letette a cigarettát, és nem bánta meg. Sokan sóhajtoznak: leszoknának, ha tudnának. De minden ellenkező híreszteléssel szemben a dohányzást abbahagyók túlnyomó többsége minden segítség nélkül, csupán akaraterejére támaszkodva, legtöbbször egyik napról a másikra tette le a cigarettát. Mások, elbátortalanodva az első napokban jelentkező megvonási tünetektől - feszültségtől, fejfájástól, émelygéstől, vérnyomás-ingadozástól -, visszamenekülnek a megnyugtató szenvedélyhez.
Pedig aki átvészeli az első egy-két hét kellemetlenségeit, már tapasztalhatja a jótékony hatásokat. Jobb lesz a közérzete, a szájíze, megszűnik a ruhája, a haja, a bőre bagószaga, eltűnik ujjairól a sárgaság, arcbőréről a szürkeség. Az egészségi ártalmak közül leghamarabb a szívbetegség rizikója csökken: egy évvel a dohányzás abbahagyása után felére esik az infarktushalál veszélye. Több év kell ahhoz, hogy a daganatos betegségek kockázata mérséklődjön, de a veszély már legalább nem nő tovább. Semmilyen korban nem késő abbahagyni!
Segítséget lehet kérni a háziorvostól, támaszt adhatnak a különféle tapaszok, rágótabletták, teák. De az akaraterőt semmi nem pótolhatja.

Tudnivaló
- Minden magyar ember - beleértve a csecsemőket - átlagosan 3260 szál cigarettát szív el egy év alatt, s ezzel a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó országa vagyunk.
- Európában Magyarországon halnak meg a legtöbben tüdőrákban, valamint krónikus hörghurut és tüdőtágulat következtében. A férfi szájüregirák-halálozásban vezetünk. A dohányzással szintén erősen összefüggő szív- és érrendszeri halálozásban a hatodik helyen állunk.
- Hazánkban minden ötödik haláleset - évente 35 ezer ember! - a dohányzás káros hatásainak következménye. Dohányzás miatt húszpercenként veszítjük el egy-egy honfitársunkat. Nem túlzás tehát a cigarettára a koporsószeg elnevezés!

Ezek is érdekelhetnek