Csodagyerekek

Hatévesen már hét nyelven tudott az amerikai William Sidis, aki 1898-ban született. Orosz emigráns szüleinek saját hazájukban nem volt lehetoségük tanulásra, de mindketten kiváló intellektussal rendelkeztek. Amerikában kitüntetéssel végezték el egyetemi tanulmányaikat, az anya a századforduló kevés orvosnoinek egyike lett, az apa pszichológusi diplomát szerzett. Fiuknak ingergazdag környezetet biztosítottak, igen sokat foglalkoztak vele. A gyermek hat hónapos korára beszélt, hatéves korában már hét nyelvet ismert és anatómiai értekezést írt. Nyolcévesen eloadást tartott a Harvard Egyetemen a négydimenziós testekrol. Ám tizennégy éves korára teljesen kiégett. Addigra felhagyott minden szellemi tevékenységgel. Szenvedélyesen gyujteni kezdte a villamosjegyeket, és ettol fogva semmi más nem érdekelte.

Natasa átlát az embereken
Kevés jelenség tudja annyira lenyűgözni az embert, mint a csodagyerekek teljesítményei. Már csak azért is, mert kisgyermekként képesek arra, amire mi, egyszerű halandók többségünkben egész életünkben nem. A kívülállót pedig elbűvöli a gyermetegség és a különleges képesség együttes megléte. A csodagyerekekről szól alábbi összeállításunk.
Okos, tehetséges gyerek sok van. Nagyon okos és nagyon tehetséges sem kevés. Csodagyereknek azt nevezhetjük, aki rendkívüli dolgokat hajt végre. Négy hónaposan olvasott, tízévesen diplomát szerzett - olvastuk a minap egy dél-koreai kisfiúról. Kétévesen már nemcsak anyanyelvén, hanem egy idegen nyelven is írt és olvasott - halljuk egy amerikai kislányról.
Jól ismert a magyar Polgár lányok: Zsuzsa, Zsófi, Judit sportkarrierje. Apjuk úgyszólván kisded koruktól kezdve tanította őket sakkozni, s mindhárman már gyerekként kiválóak lettek, a legkisebb, Judit pedig zseniális játékos. A sakk világa egyébként már több csodagyereket termelt ki, például minden idők egyik legnagyobbja, az amerikai Bobby Fischer is kiskamaszként robbant az élvonalba. A sakk mellett a matematika a másik olyan egzakt tudomány, ahol nagyon korán megmutatkozik a tehetség. Például Carl Friedrich Gauss vagy Bolyai János kisiskolásként még nem is ismerte a szakkifejezéseket, amikor már rájött egy-egy összefüggésre. Kamaszként vált a számítógép zsenijévé Bill Gates. A zene a harmadik terület, ahol sokszor már kicsi korban megmutatkozik a rendkívüliség. Sok kiváló gyermek zongoristából lett nagyszerű művész Magyarországon is, példa rá Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Schiff András. És a legnagyobb: Liszt Ferenc, aki már kilencéves korában hatalmas sikerű koncerteket adott.A világ leghíresebb zenei csodagyermeke Wolfgang Amadeus Mozart volt, aki már ötévesen zongorázott Európa uralkodói udvaraiban, és legalább három-négy más hangszeren is ügyesen játszott. A pöttöm fiúcskát édesapja, az ambiciózus udvari zenész menedzselte. A kis Mozartot kézről kézre adták a fejedelmek, hercegek, királyok, Mária Terézia császárnő még ölébe is kapta elragadtatásában. Nyolcéves korában írta első zeneművét.
Bár vannak ügyes gyermek és kamasz költők, körükben nagyon ritka a zseni. Arthur Rimbaud azonban az volt: páratlan formavilágú verseit 16 és 19 éves kora között írta meg, aztán fel is hagyott az írással, s hátralévő életét a művészetnek hátat fordítva élte le. Különös módon a képzőművészetben sem jegyeztek fel korai üstökösöket, bár kétségtelenül akadnak fiatalon megfestett, meghökkentően jó képek. Picasso, aki pedig maga is igen korán megbizonyosodhatott saját tehetségéről, ezt mondta erről: "Ellentétben a zenével, a festészetben nincsenek csodagyerekek. Amit koraérett zseninek tartana az ember, valójában a gyerekkor géniusza. Nyomtalanul eltűnik, mihelyt a gyerek felnő." A mély ismereteket, érett személyiséget, sok tapasztalatot igénylő területeken, mint például a regényírás vagy a filozófia, értelemszerűen ugyancsak nem találunk gyermek zseniket.
Mi teszi a gyermeket csodagyerekké? Több tényező egyszeri összetalálkozása, a tehetség kikristályosodása és az az egyszerű igazság, hogy jókor és jó helyen voltak. A korszellem: például a XVIII. század Bécsének zeneimádata, a XX. század végének technikai felfejlődése kellett ahhoz, hogy Mozart vagy Bill Gates kibontakozhasson. És támogató család, menedzser vagy oktató típusú apa, segítő tanárok.
Néha azonban a szülők azok, akik nem tudják fékezni saját ambíciójukat.
Milliók imádják az új román gyermek sztárt, a hároméves Cleopatra Stratant. Apja, aki maga is ismert zenész és énekes, elhatározta, hogy világsztárt farag a bájos kislányból. Cleopatra a minap kétórás koncertet adott Bukarestben. A leányka már túl van első szólóalbumán, s egyre ismertebbé válik.
Vannak aztán egész másfajta csodagyerekek, akiknek képességei a misztérium világába tartoznak, amelyekre egyelőre nincs magyarázat. Ők a "látók", a jövendőmondók és a spirituális képességekkel megáldottak-megvertek.
A ma már 19 éves Natasa Demkina bármin és bárkin képes átlátni röntgenszemeivel. Tízéves kora óta állandó szereplője az orosz sajtónak, ám sokan hitetlenkedve fogadták a "röntgenszemeiről" szóló híreket. Brit újságírók lehetőséget kaptak interjúkészítésre, s a kislány a nagy példányszámú Sun és a Daily Express munkatársainak bebizonyította, hogy nem csaló. A Sun saját riporterét állította elébe, aki egy fél évvel korábbi autóbalesetben alaposan összetörte magát. Natasa kivétel nélkül felsorolta a nő összes sérülését és megjelölte a beültetett implantátumokat.
A rendkívüli tehetség sokszor kilobban a felnőttkor küszöbén. Máskor csak gyönyörű előfutára a később egyre magasabbra szárnyaló teljesítménynek. Általános érvényű szabály nincsen. Olyannyira, hogy volt például egy kisfiú, aki négyéves korában (!) tanult meg beszélni, s egész elemi iskolás korában szellemi fogyatékosnak tartották mind otthon, mind az iskolában. Albert Einsteinnek hívták.

Miből lesz a szöcske?
Más éveket gyakorol, gyötri magát, aztán előkerül valaki, besétál a táncterembe, és helyből akkorát ugrik, hogy bármelyik szöcske megirigyelné.
Az egri Koncz Dávidot már nyolcévesen, amikor először megnyerte korosztályában az országos seregszemlét, tévériporterek interjúvolták. Most tizenkét esztendős, s - mint igazi kamasz - húzza a száját, hogy őt inkább a breaktánc érdekelné. Hiszen milyen ciki annyi lány közt próbálni... Eközben idén is első lett az országos táncművészeti fesztiválon, így a gálán a Művészetek Palotájának közönsége tapsolt neki. Aztán fődíjat kaptak ifjú partnerével, Halmosi Jenniferrel Szlovákiában, oroszokat utasítva maguk mögé - mivel náluknál jobban ropták az orosz táncot.
Mindezeket persze jórészt Gyuricza Lilian, az édesanya meséli, aki maga is táncos, és megalapította Egerben az Ifjú Tehetségek Műhelyét. (Dávid közben nagyokat hallgat, láthatóan semmi kedve "nyilatkozni", inkább lenne a cimboráival egy ilyen remek délutánon.)
Lilian viszont elárulja: a világ bármelyik balettművésze megirigyelhetné a fia adottságait. Amikor a fiú először megmutatta magát egy műsorban - csíkos darázsnak öltözve fürgén körbedongta kedvesét, a virágot, a közönség a hasát fogta nevettében -, azonnal kitűnt, hogy hallásával, ritmusérzékével színpadra termett. Aztán kiderült, hogy az "ugrókája" is príma. A fényképen (lapunk címoldalán) a büszke apa azt a pillanatot örökítette meg, amikor az aprócska legény a levegőbe emelkedik. Ebben a számban Dávid nem egyszer - egymás után tucatszor megcsinálta, s még a kópés vigyor sem hervadt le az arcáról.

Kamaszkorban lehull a hímpor
Hajdan a szorgalmas, példás magatartású diákot tartották mintagyereknek. A valódi tehetség azonban sok türelmet, odafigyelést kíván a szülőtől. Dicsérni, buzdítani kell, nem csupán hagyni, hogy növekedjen, mint a gaz - magyarázza Péterffyné Mirtse Márta. A pszichológus több olyan csemetével találkozott, akit kikiáltottak csodagyereknek, de - ahogy ő fogalmaz - sokukról a kamaszkorban lehull a hímpor, akár a pillangóról, ha virágnak ütközik.
A kivételes képesség legtöbbször a matematika, a zene, a rajz vagy a mozgás (sport, tánc) területén nyilvánul meg. A gyermek kiválóan összpontosítja a figyelmét az adott tárgyra, könnyebben, gyorsabban oldja meg a feladatokat. Akár a bulldog, úgy ragadja meg a problémát, s nem tágít, amíg meg nem oldotta. Egy hat-nyolc esztendős apróság így képes órákat "nyaggatni" a hangszert, próbálni egy neki tetsző zenedarabot.
Az önálló, független gondolkodással megáldott nebuló persze kilóg az átlagból. (Szász Marci például rendszerint egyedül bolyongott az iskola udvarán - merthogy éppen gondolkodott.) Ha a környezete emiatt elutasítja őt, a békesség kedvéért lemondhat értékes törekvéseiről. A serdülő felteszi magának a nagy kérdést: tényleg megéri egyéniségnek maradnom, vagy inkább belesimuljak a közösségbe? Az igazi őstehetség legtöbbször akkora erővel rendelkezik, amely átsegíti az embert minden nehézségen.

Zseniképző géniuszoknak
Akad egy olyan iskola, ahol a tanárnak kell izgulnia óra előtt. A csepeli Géniusz tehetséggondozóban - ahol két évig a zseniális kis matematikus, Szász Marci is koptatta a padot - nem ritka, hogy a kivételes képességű diákok kérdései zavarba hozzák a pedagógust.
- Igazi csodagyerek kevés van, de tehetséges annál több. Diákjaink zöme zseniális valamilyen területen, másban pedig átlagos. Mi pedig segítünk elobányászni és kibontakoztatni a képességeiket - mondja a Géniusz Tehetséggondozó Általános és Középiskola megbízott igazgatója, Takácsné Laczó Szilvia.
Nem tagadja, egy ilyen iskolában embert próbáló dolog pedagógusnak lenni: nem sok kell hozzá, hogy a nebuló a tanár fejére nojön és sarokba szorítsa ot a saját tudományterületén. A kis géniuszok állandóan kérdeznek, mocorognak, jóval nehezebb lekötni a figyelmüket. Egy átlagos iskolában egyenesen unatkoznának. Meglepo, de akadnak közöttük, akik olvasási vagy számolási nehézségekkel - diszlexiával, diszkalkuliával - küzdenek.   
A Géniuszban közel száz diák tanul, de egy-egy csoportban csak öten-tízen, hogy személyre szabhassák a fejlesztést. Találunk itt hatodikos kislányt, aki sorra nyeri a nemzetközi rajzpályázatokat, és olyat is, aki a legjobbnak bizonyult az országos hegeduversenyen. Egy kilencedikes fiú elvitte a matematikaverseny elsoségét a tizedikesek elott. Ne feledkezzünk meg a genetikát kutató hatodik osztályosról sem, akinek már saját kutatási területe van, s külön engedéllyel genetikai eloadás-sorozatot hallgathat az egyetemen.
Igaz-e, hogy a zseniképzobe csak a módos szülok csemetéi jutnak be? Az igazgatóno szerint mindig kiharcolják, hogy az igazán ígéretes tehetségeknek ne kelljen kifizetniük az alapítványi támogatás tekintélyes - 350 ezer forintos - summáját. A Csepelen pallérozódók csaknem fele költségmentesen élvezi az elit iskola elonyeit.