Jogi esetek

Amikor beadom az autót az éppen aktuális szervizre, utána mindig megnyugszom: a jármű műszaki lángelmék által átvizsgáltatott és megfelelő állapotúnak találtatott. Rendszerint ezután egy héttel kell cserélni az akkumulátort vagy bukkan fel valami egyéb finom kis bibi. Mai esetünkben ennél jobban megjárta valaki: egy héttel a kilencvenezer kilométeres szerviz után az autó öngyulladás áldozata lett. A riasztó elektromos vezetékei annyira elhasználódtak, hogy zárlat keletkezett, abból pedig tűz. A tulajdonos kissé durcásan vonta felelősségre a márkakereskedést: ezt a hibát miért nem vették észre? Valamint kifejezte azon kívánságát, hogy ha már ilyen jól átvizsgálták a járművet, most fizessék is ki a benne keletkezett kárt.
A márkakereskedést sem ejtették a fejére. A hivatalnok kijelentette, tőlük senki nem kérte, hogy az elektromos berendezést műszakilag vizsgálják át. A tulajdonos nem jelezte, hogy baj lenne a riasztóval, az ő figyelmüket erre nem hívta fel, ők pedig ellenőrizték, működik-e a fényszóró, illetve a riasztó. Működött. Ez volt a dolguk. Jogi zsargonra fordítva ez úgy hangzik, hogy jótállási kötelezettség akkor lép életbe, ha valaki hibásan teljesíti a szerződést. Ők nagyon is hibátlanul dolgoztak: bekapcsolták a lámpát, és megnézték, hogy ég-e. Égett. Bekapcsolták a riasztót, aztán kinyitották az ajtót: riasztott. Innentől kezdve az ő lelkiismeretük tiszta.
Az autó tulajdonosa erre azt találta mondani, nem azért vitte szervizre az autót, hogy a lámpát kapcsolgassák - hiszen azt ő maga is meg tudja állapítani, ég-e a fényszóró. Azt viszont nem, hogy belül rohad-e a vezeték; ennek ellenőrzését várta volna a szerviztől.
A bíróságnak két feltételt kellett vizsgálnia. Jótállásról szólva azt már leszögeztük, hogy az első feltétel e jogintézmény életbe lépéséhez a hibás teljesítés - ha valaki nem azt a szolgáltatást, illetve árut nyújtja, amire őt szerződés, ne adj' isten jogszabály kötelezi. Hibásan teljesített­e a szerviz? Az ő értelmezésében nem, hiszen azt kellett vizsgálnia, hogy működőképes-e a jármű, és a vizsgálat elvégzésekor még az is volt.
A második feltétel, hogy a hiba nem a teljesítés után keletkezett. A jótállásra kötelezettnek - jelen esetben a szerviznek - kell bizonyítania, hogy a baj az ő szerződésszerű, szabályos teljesítése után történt. Vagyis az autóriasztó azon hibája, hogy elrohadtak a vezetékei, és ezért később kigyulladt, a szerviz utáni napokban keletkezett. Tehát a szerviz napján még fényes drótok egy hét alatt teljesen tönkrementek. Ezt nem sikerült bizonyítani, maradt a márkaszerviz számára az a lehetőség, hogy azt bizonygassa: nem történt hibás teljesítés, vagyis neki nem volt kötelessége a riasztó műszaki állapotát vizsgálgatni.
A bíróság azon kezdett gondolkozni, hogy végül is mi az, ami egy autószerviztől elvárható. Arra jutottak, ezeknek a találkáknak az a célja, hogy az autó üzembiztosságát a következő hasonló szerviz idejéig biztosítsák. Következésképpen - függetlenül attól, hogy a tulajdonos milyen hibákat jelez vagy nem jelez - át kell a járművet vizsgálni. Ezt az alperes szerviz elmulasztotta, ezért ki kell fizetnie a kigyulladt autóban esett kárt.