Dermesztő a meleg ára

A hálószobában viselt sál meg füles sapka ugyan hoz néhányforintos megtakarítást, ám ha figyelembe vesszük a gyógyszerköltségeket, akár ráfizetéses is lehet ez a módszer - magyarázza, roppant tudományosan, egyedül élő ismerősöm. Novemberre ő is beadta a derekát, s dideregve bekapcsolta a fűtőtestet. Elhatározta, hogy idén télen a családi ház kisszobájában húzza meg magát, s energiatakarékossági okokból oda szállásolja be a spánieljét is.
Hasonlóan gondolkodott egy hevesi falucska polgármestere. Osztott, szorzott, majd arra jutott: ha az iskolát a zord hónapokra összeköltözteti a polgármesteri hivatallal, a település költségvetéséhez mérten jelentős summát spórol. Ebből jut majd a pályázatok önerejére.
Az újsághírek szerint januártól mintegy egymillió fogyasztónak akár hetven százalékkal többet kell fizetnie a gázért, míg másokat - a fogyasztás mértékétől függően - 25 százalékos áremelkedés ér el. A jelenlegi kompenzációs rendszer megváltozik: jövőre csak a szociálisan rászorultak kapnak ellentételezést. A támogatásra elkülönített összeg - amit a jövedelem szerint osztanak majd szét - csaknem kétharmadára csökken a jövő évi költségvetésben az ideihez képest. Ezért mindenki úgy fogja meg a pénzt, ahogy tudja.
Már most is némi zavart okozott, hogy kinek jár az év utolsó három hónapjára gázártámogatás. Egerben például kilencszáznál többen adták be a kérelmet, de köztük jó néhány olyan család is akad, amelynek nem jár a térítés. Palotai Zsuzsa, a polgármesteri hivatal szociális irodájának vezetője szerint ezt a támogatást nem a szegényekre szabták. Sok nyugdíjas azt sem tudta, hogy csak a távfűtésre kaphat támogatást. A gázzal fűtők közül pedig a nagycsaládosok, a fogyatékossági támogatásra és az emelt családi pótlékra jogosultak adhatták be igényeiket október 31-éig. A nagycsaládosok közül is csak annak jár a számlával arányos ellentételezés, aki nem egy kicsiny lakásban szorong: 1500 köbméternél többet fogyaszt, de háromezer köbméternél kevesebbet. Azok viszont, akik "csak" két gyereket nevelnek, miközben a családfenntartó munkanélküli, nem jogosultak a támogatásra. Az egri irodavezető reméli, hogy januártól nem kell újra megállapítani a jogosultságot, egy-egy kérelem elbírálása ugyanis mintegy 1600 forintba kerül. Ennyit költ egyébként a hivatal azon hatósági bizonyítványok kiállítására is, melyek mentesítenek a 300 forintos vizitdíj alól.

Tüzelőnézőben
Könnyebben hasad az akác, a göcsörtös cserfa viszont jobban tartja a meleget - nagyjából így mérlegelnek azok, aki a tüzép-telepen böngésznek. Többen esküsznek rá, hogy szénnel a legolcsóbb a fűtés, ezt követi a fa, a gáz pedig lassan már luxusnak számít. Még akkor is igaz ez, ha a szilárd tüzelők ára is húsz-harminc százalékot emelkedett az utóbbi hónapokban. A fával csak egy baj van: hogy nincs. Legalábbis hol volt, hol nem, mint a mesében, mivel egyre nehezebb beszerezni - erősítik meg a füzesabonyi, a hevesi és a ceglédi tüzépen -, mivel a hazai erdők nem gyéríthetők a végtelenségig. A Hatvanhoz közeli Boldogon is arról számolnak be, hogy mindennap várják a Mátrából érkező szállítmányt, de egyelőre hiába. Érdemes megjegyeznünk: az olaszok meg az osztrákok régen rájöttek, jobb, ha külföldről hozzák be a tűzifát, akkor ugyanis nem a saját erdőségeiket teszik tönkre.
Az alföldi tájakon leginkább kedvelt fűrészelt akác mázsája általában 2400-2800 forintba kerül - a hasogatott egy-két százassal drágább -, a gurigás vegyes fa 2400 forint, míg a cserfáért csak 2200 forintot kérnek mázsánként. Alkalmi árusok járják ugyan a vidéket, akik nagy hangon, feltűnően olcsón kínálják a portékát, ám a rászedett háziasszony ne lepődjön meg, ha a 30 mázsának ígért kocsinyi fahasáb nem nyom többet 15-20 mázsánál. A dunántúliak a tölgyre, a bükkre, a gyertyánra esküsznek. A mecseki erdőkhöz még az Alföldről is elmennek a fuvarosok, itt ugyanis hat-hétszáz forinttal olcsóbb az akác mázsája - mondják a sásdi Szabó Tüzépen. Errefelé is az járja, hogy a nagy hidegben sokan megpakolják a cserépkályhát, s ez még akkor is megéri, ha egy kályhát félmillió forintért raknak a mesterek.
A kazánhoz az orosz szén dukál, kályhához viszont jobb a borsodi dió - mindkettőnek 2000 forint körül mérik mázsáját -, mert a túl nagy fűtőértékű szén képes megrepeszteni a "masina" tetejét. A fa eddig is ment, de az idén már egyre többen keresik a szenet - magyarázza Fábry László, a putnoki tüzép-telepet működtető Fábry Bt. képviselője. A cég egyenesen Szibériából, Krasznojarszkból hozza a barnaszenet, aminek állítólag nagy a fűtőértéke, s alig hagy maga után ötszázaléknyi hamut. A fóliások erre esküsznek, mert ha bedurrantanak vele, mínusz húsz fokban sem fagynak le a növények. A tüzépes szerint nem érdemes silány szenet venni - a borsodi vidékeken például jutányos áron adják a hazai külszíni fejtésekből származót -, ez ugyanis kevés meleget és rengeteg salakot hagy maga után.
A kispénzűek azért hasogatják a fát, hogy takarékoskodjanak, a módosabbak viszont a kandalló tüzének meghittségéért fáradoznak. A németeknél is egyre népszerűbb fabrikettre vagy pelletre nálunk is sokan szavaznak. Ezt a fajta tüzelőt tölgy és bükk hulladékából meg fűrészporból préselik össze, és zsákokban árulják. A tégla vagy henger formájú tüzelőből feleannyi kell, mint a fából - állítja a fővároshoz közeli, pátyi cég képviselője. Igaz, az ára is duplája a fának, ám legalább nem vágnak ki miatta egyetlen erdőt sem.

Mikulás-józanító
Csörgött a szerkesztőségi telefon. Vékony női hang sírt benne. Csak ömlött, ömlött belőle a szó:
"Elsős kislányom kezébe került minap az egyik bevásárlóközpont friss katalógusa. November elején már az akciós karácsonyi árukat kínálják, csodás játékokkal, hihetetlenül jó árakon. A hétévesek ártatlanságával tollat ragadott, s ákombákom betűcskéivel levelet írt előbb a Télapónak, majd a Jézuskának.
Nem szegtem kedvét, hagytam, hadd válogasson a játékköltemények közül. Azért óvatosan mégis megjegyeztem: ezen a télen fáradtabb a Mikulás, biztosan nem bír el annyi ajándékot. Láttam huncut őzikeszemén, hiszi is, meg nem is, amit mondok.
Pár perc múlva egyetemista fiam is csatlakozott a csendes csevejhez, s viccesen megjegyezte, mennyire örülne egy villanyvasútnak. Majd komolyra fordította a szót, s félénken bejelentette, három év után új téli lábbelire lenne szüksége. Szegénykém, hogy mentse magát, rögtön hozzátette: az ösztöndíjából már vett pulóvert, nadrágot és sálat, de cipőre tényleg nem futja.
Némán üldögéltem köztük. Azon töprengtem, a közalkalmazott férjem munkahelyéről kapott húszezer forintos sulicsekket hogyan kellene úgy levásárolni, hogy a fiamnak cipője legyen, a kislányomnak meg télikabátja kiscsizmával. Nem is lenne nagy baj, ha a havi rezsink nem érné el a kilencvenezer forintot, az egyéb törlesztőrészletek pedig a százezret. És akkor még nem ettünk, nem utaztunk, és színházban sem voltunk.
Arról nem is szólva, hosszú hónapok óta a bankom A-hiteléből élünk, a fizetéselőlegem pedig már a beiskolázás idején elment, úgyhogy mostanság a fiam diákkölcsönéből csípek, ha hó közepén kiürül a családi kaszsza. Mert bizony kiürül. Úgy ráadásul, hogy a központi fűtésért havonta több mint húszezer forintot kell fizetni panellakásunk tizedik emeletének 64 négyzetméterén. Ezért a pénzért jó esetben mindössze 18-20 fokos meleget ad a hőszolgáltató, ami biztos alapja egy kiadós megfázásnak.
Tudom, lehet melegítőruhában és zokniban aludni. Igen, ezt a módszert már jól ismerjük, csak a fiam túl cikinek találja a tundraöltözéket, ha itt alszik a barátnője.
Igaza van. Tovább kell gondolkodni.
Felajánlom, kölcsönkérek egy villanyradiátort, s azzal fűtjük felváltva a két gyerekszobát lefekvés előtt. A fiam legyint. Arra emlékeztet, ezt már tavaly is eljátszottuk a legnagyobb zimankóban. Mi lett az eredménye? A villanyszámla kilencezer forintról tizennyolcra ugrott, ami három hónappal szorozva egyenlő volt a részletfizetési kérvénnyel...
Néhány napja újra megbetegedett az egész család. Nem csoda. Lassan a leheletünk is látszik reggelente a két kisebb szobában, melyeknek egy-egy fala az utcafronttal határos. Mégiscsak beszerzem a lapradiátort. Majd szerényebb lesz az ünnepünk. Ja, és a hasunkon is foghatunk. A kislányom kedvét nem rontom el. Álomvilágban él. Hadd maradjon meg az öröme, hogy levelet írhat a Mikulásnak és a Jézuskának. Azt persze már ő is tudja, hogy a villanyt okvetlenül lekapcsoljuk magunk után és a vízcsapot mindig rendesen elzárjuk..."

Hűtés-fűtés
Az ember 18-20 Celsius-fokos helyiségben érzi jól magát, a háló lehet egy picit hűvösebb, a fürdőszoba viszont 23 fokos legyen. Ha egy fokkal csökkentjük a lakás hőmérsékletét, öt százalék fűtőértéket takarítunk meg. Vagyis: aki nem ragaszkodik a 24 fokhoz, hanem megelégszik a 20 Celsius-fokkal, körülbelül egyötöd résszel kevesebb energiát használ fel. A hozzáértők azt javasolják, inkább ritkán, de hatékonyan szellőztessünk, hogy ne hűljenek át a falak. Óva intenek attól, hogy a fagyos napokon teljesen leállítsuk a fűtést, ekkor ugyanis hidegzóna keletkezik, amit utána többe kerül felmelegíteni.