Jogi esetek

Elég sok szerződést kötünk, de igen kevésnek a szövegezésében vehetünk részt. Köthetünk biztosítást, szerződést a közműszolgáltatóval, a bankkal - mindenhol előzékenyen megírják nekünk a szerződést, a formanyomtatványt nekünk aztán csak alá kell írnunk. Persze egyértelmű, ezek a nagy cégek nem szeretnék, ha ki-ki beleszájalna, hogy éppen az ő szerződésében mi álljon, hiszen ha minden ügyfél szerződése más és más, akkor az jókora ügyintézési káoszhoz vezethetne. Ennek ellenére fontos, hogy az elénk tett szerződés feltételeit olvassuk el, értelmezzük.
Esetünk hőse libák bérnevelését és tépését vállalta az azóta madárinfluenza sújtotta övezetté változott majsai végeken. Mivel az erre vonatkozó szerződési feltételek nagyjából hasonlóak, nem is írtak alá kezdetben semmit. Az integrátor kiszállította a kislibákat, hozta a tápot, a bérnevelő meg ellátta az állatokat. Már két hete dolgozott, amikor az integrátor letett elé egy szerződést, amelynek a hetedik pontja szerint a bérnevelőt terheli a libák baromfikolera elleni oltásának költsége. Hősünk átfutotta a szerződést, csont nélkül aláírta, mégsem oltatta be a libákat. Az integrátor rendszeresen járt ellenőrizni, hogy minden jól megy-e, de az oltás hiányát nem tette szóvá. Akkoriban ugyan jobban lehetett keresni a bérneveléssel: több hónapi, napi huszonnégy órás munkáért bruttó hatszázezer körüli összeget tehetett volna zsebre a bérnevelő, és ebből százezer ment volna el az oltóanyagra. Tudta ezt az integrátor is, ezért nem feszegette a dolgot - ha a libák megmaradnak, akkor a bérnevelő megspórolt magának egy kis summát, ha viszont elpusztulnak, meg kell térítenie az integrátor kárát. A krach be is ütött, a libák kétharmada kimúlt, a kár kétmillióra rúgott - ennek megtérítését kérte az integrátor a bérnevelőtől. Az viszont rögtön két kifogást emelt. Az egyik, hogy őt olyan általános szerződési feltétel be nem tartásáért büntetik, amelyet nem ismerhetett meg, mivel már két hete nála voltak a libák, amikor a szerződést bemutatták neki. Helyben nem volt szokás az oltás költségeit is ráverni a bérnevelőre, erre nem is számíthatott. A másik érv az volt, hogy az általános szerződési feltétel egyoldalú előnyt biztosított az integrátornak, miután ezzel egy lényegi költséget lőcsölt rá a bérnevelőre.
A bíróság könnyedén ütötte vissza a labdát. Kiszámolták, hogy szerintük az oltási költség levonása után is tisztes haszon maradt volna a bérnevelőnél. Arról, hogy általános szerződési feltétellel egyoldalú előnyt biztosított magának az integrátor, nincsen tehát szó. Ha az általános szerződési feltételek nem tetszenek, a szerződés aláírását meg kellett volna tagadni. Ha a bérnevelő aláírta a szerződést, az azt jelenti, hogy annak minden pontját elfogadta - ezért ki kell fizetnie az elhullott libákat. A bíróság nem veszi figyelembe, hogy miért írtunk alá valamit, hogyan kacsingattunk össze a papír fölött. A bíróság előtt már csak az van, ami le van írva. Feketén-fehéren.