Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Aki kapja, annak kevés, aki adja, annak sok - ez a nyugdíj. Jövőre négy százalékkal emelkedik. Miközben a honatyák még vitáznak a nyugellátásról szóló törvény módosításáról, a várható reform máris vitát kavart. A fiatalos, aktívan munkálkodó nyugdíjasokat és a rokkantakat is érintik a változások. Nézzük, mire számíthatunk!
Szigorítják a korkedvezményes nyugdíjazást, nehezebb lesz nyugellátás mellett munkát vállalni, és emelik lassacskán a korhatárt is - nagyjából így foglalhatók össze a várható nyugdíjintézkedések, melyek több esztendő alatt átrajzolják az egész rendszert. A nyugdíjkassza kimerülőben - érvel a javaslatot beterjesztő kormány -, többek közt azért, mert sok vállalkozó a minimálbér után fizet járadékot. Számítások szerint azok, akik 2008-tól vonulnak nyugdíjba, nyolc százalékkal kevesebbet kapnak majd kézhez, mint ha korábban tették volna.
A tervezet szerint azoknak, akik a nyugdíjuk mellett dolgoznak, a jövő év márciusától 8,5 százalék járulékot kell fizetniük. Igaz, miután egy éven át eleget tettek e kötelezettségüknek, 0,4 százalékkal nő a nyugdíjuk.
Ugyancsak nehezebb lesz munkát vállalni a korhatár előtti nyugdíj mellett. Aki nemcsak alkalmanként munkálkodik, hanem a keresete meghaladja a minimálbért, választhat: vagy nyugdíj, vagy állás. (Aki a keresetét választja, annak szüneteltetik a nyugellátását.) Mindez 2008-tól csak az újonnan nyugdíjba vonultakat érinti, 2010-től pedig minden, idő előtt elvonulót. Ez azért vonatkozik majd sokakra, mert jelenleg a korosodók 94 százaléka 62 éves kora előtt fejezi be aktív pályafutását, közülük nagyjából minden hatodik állásban van.
Mindazoknak, akik 2009-től választják a korai nyugállományt, egyértelműen kevesebbet hoz majd havonta a postás, mint ha kivárták volna a korhatárt. Az idő előtti ellátást a nők most még 57 évesen, de 2009-től már 59 évesen, a férfiak pedig legkorábban 60 évesen kérhetik majd, ha rendelkeznek elég - jelenleg 38, illetve 40 év - szolgálati idővel. Az összeg kiszámításakor 2008-tól a nyugdíjazást megelőző három év keresetét vennék figyelembe.
Újabb sajtóhírek szerint 2008-tól mégsem vezetik be, hogy a munkáltatók többletjárulékot fizessenek azon dolgozóik után, akiknek biztosítani kívánják a korkedvezményes nyugdíjat. A korábbi tervezetet a kormány információink szerint rövidesen újatárgyalja. Több száz olyan szakma van, amelyből idő előtt mehet el pihenni a dolgozó: többek közt a bányászok, a színészek jogosultak 25 év után szakmai nyugdíjra, nem beszélve a MÁV alkalmazottairól és a fegyveres testületek tagjairól. Ennek feltételei is szigorodnak - hogy miként, az jövő nyárra derülhet ki. A nehéz fizikai munkát végzők hét évvel korábban tehetik le a szerszámot.
A rokkantsági nyugdíjra jogosultak - ez mintegy nyolcszázezer embert érint, akiknek több mint fele nem érte el a nyugdíjkorhatárt - ezentúl járadékot kapnának, amelyhez rehabilitációs szolgáltatás járul. Ennek az a célja, hogy a rokkantak és megváltozott képességűek közül jó néhányan visszataláljanak a munka világába. Becslések szerint minden nyolcadik leszázalékoltnak reménye lehet rá, hogy két-három év alatt újra állást találjon. Mindehhez európai uniós forrásokból származó hatvanmilliárd forint kövezné ki az utat.
Igazságkeresőben
- Nap mint nap azt halljuk, hogy túl sokat költünk a nyugdíjakra. Ám ennek miért a korosaknak kéne meginniuk a levét?! Épp azokat teszik bűnbakká, akik egész életükben becsületesen fizették a járulékot?! - kérdez vissza Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke. Úgy gondolja, bölcsebben tenné a kormány, ha a feketén munkálkodók lefülelésével és a járulékfizetést mellőzők szigorúbb ellenőrzésével tenne szert több bevételre. Bár a várható reformokba nem sok beleszólásuk volt, a képviselet tagjai szerint igen kevés az a 0,4 százalék, amivel a szorgoskodó, s jövő évtől járulékra kötelezett idősek nyugdíja nőne - ennek többszörösét tartanák igazságosnak. Az elnök szerint nem kéne egyszerre az emberek nyakába zúdítani ezt a sok szigorítást. A nyugdíjasszervezetek szakértőiből mindenesetre alakult egy testület, amely igyekszik előkészíteni a 2010-2013 között várható reformokat. Remélik, addig meghallgatják a javaslataikat...
- Egyetértünk azzal, hogy meg kell változtatni a nyugdíjrendszert, s az is helyes, hogy engedjük dolgozni a fiatalokat. Érthetetlen viszont, hogy miért néznek sokan ellenségként a nyugdíjasokra. Hiszen ők sem szórakozásból dolgoznak. Az idősekben több a szolidaritás, sokan felnőtt gyerekeiket segítik a forintjaikból - magyarázza dr. Piros Istvánné, az országos képviselet nyugdíjbiztosítási bizottságának feje. Azt sem tartja igazságosnak, hogy azok, akik tavaly fejezték be aktív korszakukat, az átlagkeresetük 80 százalékát kapják nyugdíjként, azoknak viszont, akik tíz évvel korábban, csak a fizetésük 60 százaléka jár.
- Az egyenruhásokat ugyancsak érzékenyen érintette, hogy jóval nehezebben vonulhatnak majd nyugállományba. Jelenleg ugyanis 25 év után szakmai nyugdíjba mehetnek, ám szigorítás várható. - Ha valaki a mi pályánkat választotta, azokért az előnyökért tette, amiket most hirtelen elveszíthet. Október közepén már demonstráltunk. Bár mi nem sztrájkolhatunk, de élünk törvény adta jogainkkal, s tiltakozni fogunk - mondta a rendőrök, tűzoltók, katonák és vámosok nevében Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Véleménye szerint az volna a méltányos, ha csak azoknak nem járnának a kedvezmények, akik ezután öltik fel a mundért.
Máshol is fáj
Jelenleg az unióban négy aktív korú tart el egy nyugdíjast, de négy évtized múlva már két foglalkoztatottra jut egy eltartott. Egy mai férfi hét évvel, egy nő pedig kilenc évvel tovább "élvezi" a nyugdíjaséletet, mint három évtizede. Az EU arra figyelmeztet, hogy Magyarországon egy évtizeden belül nyugdíjba mennek az ötvenes években született Ratkó-gyerekek, akik igen sokan vannak, s ez terhet jelent majd. A reformok nemcsak nálunk sürgetőek. Németországban például azt fontolgatják, hogy öt éven belül a jelenlegi 65 évről 67 évre emelik fel a nyugdíjkorhatárt. Csak az mentesülne ez alól, aki összegyűjtötte a legalább 45 év szolgálati időt.
Megsarcolják a fusizókat
Nyugdíjasklub-avatóra voltam hivatalos a minap, amit Márton-napi vigadalommal kötöttek egybe. Az ünnepség csöndesre sikeredett. Vendéglátóim többet beszélgettek, mint táncoltak.
Tóth bácsi, közel a hetvenhez, a tőle megszokott őszinteséggel adott magyarázatot a keserédes hangulatra. Ugyan jól jött a tizenharmadik havi nyugdíj, hálásak is érte, hiszen havi hatvanezerből ő sem jönne ki, ha a feleségének nem lenne hetvenötezer forint a nyugdíja. Így éldegélnek éve óta, szűkösen, jól beosztva a forintokat.
Minthogy az árak egyre emelkednek, és a csekkeket is muszáj befizetni, a gyerekektől meg semmiképpen nem szeretnének kölcsönkérni - Tóth bácsi nyolc éve fusizik. Gépkocsivezetéssel keresi a családi kassza hiányzó forintjait, négyszáz forintos óradíjjal. Hajnali négykor ébred, ebédre szendvicset csomagol a felesége, majd este hatkor, amikor hazatér, főtt ételt vacsorázik. Hogy nem túlzás-e ez? Ha nem fogná meg a munkát akkor, amikor adódik, többé nem hívnák. A téli hónapok így is ínségesek, mert akkor nincs idénymunka a mezőgazdaságban.
Az idős embert többször ellenőrizték már munka közben a hatóság emberei, de a munkaadójával való egyeztetés után azt mondta, csak egy napot dolgozik a keresztfiánál. Még nem bukott le. Tóth bácsinak nincs bűntudata. Úgy tartja, minden fillérért becsülettel megdolgozik, s adózott már annyit az államnak a ledolgozott negyvenöt éve alatt, hogy ennyit neki is el lehetne nézni. Úgy, mint a sorstársainak, akik egészségi állapotuktól függően vállalnak feketemunkát. Van, aki kertészkedik, más gyerekekre felügyel, háznál takarít, parkettás vagy szobafestő mellett segédkezik. Kinek mi jut.
Nem veszik el a munkát a fiatalok elől, mert azok potom pénzért a telefont sem emelik fel egy-egy hívó szó után. A nyugdíjas igen, ő ugrik, mert különben nem jutna gyógyszerre, ételre, rezsire. Tóth bácsi jól tudja, hogy vannak olyanok is köztük, akik korkedvezménnyel nyugdíjba vonulnak, majd az addigi munkahelyükön jó pénzért, adófizetés nélkül tovább dolgoznak. "Legyen ez az ő bajuk, legyen ezért nekik lelkifurdalásuk" - így a beszélgetőtársam.
Ha jövő márciustól életbe lép, hogy havonta 8,5 százalékos járulékot kell fizetniük jövedelmük után azoknak, akik a nyugdíjazásuk mellett is vállalnak munkát, talán abbahagyja a fusizást. Akkor meg főként, ha választani kell a feketemunka és a nyugdíj között. Innen, a klubból sokan lesznek kénytelenek csenevész nyugdíjukból vegetálni.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu