Az orvos válaszol

Az agy daganatai lehetnek jó- vagy rosszindulatú sejtburjánzások. Előfordulásuk férfiakban és nőkben egyforma, de van olyan daganatforma, amely nőkben gyakoribb. Általában idősebb korban jelentkezik, de a fiatalokat sem kíméli. Az agyban lehetnek másodlagos daganatok is, amelyek más szervek daganatos elváltozásainak áttéteiből adódnak - ez utóbbiak mindig rosszindulatú elváltozások. A jóindulatú daganatok arról a szövetről kapják nevüket, amiből kiindulnak (a vérerekből kiindulók például a hemaingiomák). A daganat okozta tünet függ attól, hogy melyik agyközpontot nyomja a növekmény. Gyakran az első árulkodó jel a fejfájás, de nem árt észben tartani, hogy a fejfájások nagy részéért nem agydaganat a felelős. Az agydaganat okozta fejfájás egyre gyakoribbá válik, sőt fekve általában rosszabb, nemegyszer éjszaka ébred fejfájásra a beteg. A fokozatosan növekvő agytumor okozta fejfájás típusosan reggel, közvetlenül ébredés után a legelviselhetetlenebb. Az agytumorok okozhatnak személyiségváltozást (hangulatzavarokat, visszahúzódást), szédülést, egyensúlyzavart. A koponyaűri nyomás fokozódásakor hányinger, hányás, levertség, kábultság, szakaszosan jelentkező láz, sőt kóma is felléphet. Bizonyos agydaganatok (mint az astrocytomák) egy fajtája lassan nő, és első tünetként epilepsziát okoz. Az agydaganat diagnózisát MRI- és CT-felvétellel igazolják. A daganat kezelése, ha lehetséges, műtéti. Amennyiben olyan helyen található, ahol lényeges agyi struktúrák sérülése nélkül az operáció nem végezhető el, kemoterápiát és/vagy sugárterápiát alkalmaznak a szakemberek. Olvasónk orvosa akkor jár el helyesen, ha minden lehetőségnek a végére jár.