Bomba helyett mesterlövész

Legfeljebb 47 évre tervezhetett az, aki az 1850-es években élt. Napjainkban a fejlett országok lakói 78 éves átlagéletkorral számolhatnak, hála az utóbbi évszázad nagy orvostudományi felfedezéseinek.
Ma már kevesen tudják, milyen volt a cukorbetegség kezelése az inzulin felfedezése előtt. Az egyetlen terápiás eszköznek a diéta bizonyult, amely fokozott mozgással kiegészítve többnyire az éheztetéssel volt egyenlő. A kívánalom ugyanis az volt, hogy a beteg lehetőleg minél kevesebbet egyen, mindenekelőtt szénhidrátból. Ez a kezelés a 2-es típusú kövér cukorbetegek életét évekkel meghosszabbította, ám sokan nem is a diabétesztől, hanem az éhezéstől haltak meg. Az igazi nagy áttörést az inzulin 1922-es felfedezése hozta.
S hol tartunk ma? Hamarosan forgalomba kerül az az új kiszerelésű készítmény, amely belélegezve gyorsan felszívódik a tüdőn keresztül, és ugyanolyan mértékű vércukorcsökkentő hatást biztosít, mint a bőrön keresztül adott, hagyományos inzulin.
Fleming 1929-ben tett zseniális megfigyelése képezte az alapját az első hatásos antibiotikum előállításának: penicillin úgy keletkezik, hogy egy baktérium számára készített táptalaj penésszel szennyeződik. A negyvenes évek végén penicillinkezeléssel sikerült visszaszorítani számos olyan betegséget (a vörhenyt, a vérbajt, a tüdőgyulladást, a gennyes agyhártyagyulladást stb.), amelyben korábban milliók haltak meg.
Mára legyőztük a fertőző betegségeket? Korántsem. Napjainkat újabb küzdelem jellemzi: a mikrobák idővel alkalmazkodnak az antibiotikumokhoz, és számos esetben ellenállóvá válnak velük szemben.
Az a teória, hogy a rákot a "fekete epe" túltermelődése okozza, még a XVI. században is tartotta magát - és arzéntartalmú kenőcsökkel igyekeztek gyógyítani. Hasztalanul. Fájó kimondani: a daganatos betegségek ellenszerét ma sem ismerjük. Azért olyan kisebbfajta (nem is olyan kis horderejű!) részeredményeknek örülhetünk, mint például a méhnyakrák elleni védőoltás. De még ez sem javít a szomorú statisztikán: a világon Magyarországon a legmagasabb az egy főre jutó rákos halálozás, negyedóránként meghal nálunk egy ilyen beteg.
Miben reménykedhetünk? A kemoterápiát kiküszöbölve bevethető génsebészeti eljárásokban. Az új, célzott gyógyszerek célja, hogy a hagyományos szerek "szőnyegbombázása" helyett mesterlövész módjára csupán a rákos sejteket vegyük velük célba.
Igazi megváltást hozott, mikor a negyvenes években felfedezték a tbc kezelésében elsőként hatásos antibiotikumot. Hatvan évvel utána most ott tartunk, hogy éppen egy tüdőbetegség, a COPD az egyetlen olyan halálok, amelynek előfordulása világszinten növekszik. A fenti rövidítés az idült hörgőszűkülettel járó tüdőbetegség angol elnevezéséből származik. Kialakulásáért az esetek 85-90 százalékában a dohányzás a felelős, minden ötödik-hatodik dohányos számíthat rá.
A magyar ember élete utolsó tíz évét betegen tölti. Hatvanéves kor felett mindenki számíthat arra, hogy legalább egyféle krónikus betegség utoléri.
Hacsak a "mi időnk" múlásánál nem lesz gyorsabb az orvostudomány fejlődése

Tudja-e, hogy...?
- Európában minden két percben egy ember életét veszti COPD-ben?
- Világszerte évente több ember hal meg COPD-ben, mint emlő- és tüdőrákban együttvéve?
- Az unióban minden fél percre jut egy csontritkulás eredetű törés?
- Magyarországon minden fél órára jut egy csontritkulás okozta csigolyatörés?
- A magasvérnyomás-betegség egymilliárd embert érint a Földön?
- Az alkoholfogyasztás és a dohányzás megváltoztatja a gyógyszerek többségének hatását?