Aranylabda: Rodriék csalásáról beszélt egy szavazó újságíró
origo.hu
Kedves Krisztina!
Szeretetteljes légkörben, az átlagosnál jobb anyagi körülmények között neveltük egyetlen lányunkat. Mikor húszéves lett, mégis úgy döntött, hogy külföldön próbál szerencsét. Vérzett a szívem, mégsem tartóztattam. Néhány hónapra indult, végül majdnem egy évtized lett belőle. Közbejött ugyanis a szerelem. Képzelje el, hogy az én imádott gyermekem, akivel mindig mindent megbeszéltünk, egyszer csak telefonál Amerikából, hogy anya, holnap férjhez megyek. Nem részletezem, menynyire kétségbe voltam esve. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a férfi magyar; igaz, akkor már régóta kint dolgozott, és nem is szándékozott hazajönni. Hosszú, gyötrelmes évek következtek. A lányom hivatalos papírjai lejártak, nem látogathatott haza, mert nem engedték volna vissza a férjéhez. Egyre jobban kínozta a honvágy, vagyonokat költöttünk telefonra. Valamit javított a helyzeten, mikor megszületett a kisfia, de csak átmenetileg.
Végül addig beszélt a férjének, míg sikerült rávennie, költözzenek haza. Boldogságunkat tetézte, hogy ekkor már útban volt a második unokánk. Vettünk nekik egy szép lakást. Odaköltöztek, de a spórolt pénzük szép lassan elfogyott, a vejem pedig nem talált elég jól fizető munkát. A férjem keres annyit, hogy segíthetnénk őket, de a vejem nem akarja. Inkább fogja magát, és hónapokra visszamegy Amerikába, ahogy ő mondja, pénzt csinálni. A gyerekek imádják, amikor itthon van, állandóan a nyakán lógnak, de ha visszamegy, teljesen összezavarodnak. A kisebbik bepisil, a nagyobbik a halált emlegeti. A lányom látszólag jól viseli a szalmaözvegységet, de félek, a külön töltött hónapok alatt egyszer csak felbukkan valamelyiküknél valaki. Ön szerint működhet így egy házasság, élhet így egy család?
Üdvözlettel:
D. Gézáné
Kedves D. Gézáné!
Kezdjük a házassággal, és, kérem, ne lepődjön meg! Igen, szerintem működhet így. Soha nem venném ugyanis a bátorságot, hogy számomra furcsának tűnő szokások vagy idegen értékrend miatt ítéljem el valakinek a kapcsolatát. E téren is tudomásul kell venni, hogy sokfélék vagyunk. Ami az egyiknek elfogadható, másnak már a gondolatától is végigfut a hideg a hátán. Egy szempont viszont nagyon lényeges: a pár két tagja egyformán gondolkodjon róla. Mert ha az egyik szabadelvű, a másik konzervatív, akkor biztos megkeserítik egymás életét. A lányáéknál az adott helyzetet a kényszer szülte, de remélhetőleg tudják, mit tesznek, így nem veszélyeztetik a házasságukat.
A gyerekekre vonatkozólag azonban sokkal szigorúbban fogalmazok. Velük nem szabadna megtenni - főleg ilyen kicsi korban - ezt az eltűnősdit. Ők még nem elég érettek ahhoz, hogy észérvekkel meg lehessen nekik magyarázni a helyzetet. Nem írta, hogy veje miből "csinál pénzt" Amerikában, de biztosan itthon is találna munkát. Arra kéne őt buzdítani, hogy legalább átmenetileg, amíg a gyerekek kicsik, próbálkozzon valamivel itthon. Ha Önöknek olyan jól megy, ne adománnyal, hanem kölcsönnel segítsék őket. Azt a vő is biztosan jobb szívvel fogadja, és később majd törlesztheti. Anyagilag bizonyára rosszabbul járnak, de a gyerekek lelkivilága pénzre nem váltható. Nekik többet ér az apjuk jelenléte nyújtotta biztonság, mint bármi, ami megvásárolható.
Üdvözlettel:
origo.hu
borsonline.hu
travelo.hu
hirtv.hu
teol.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
mandiner.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
origo.hu