Szökevény és betyár kerestetik

Tizenegyen kezdték, ma már 28-an vannak, és egyre több üzenetük jut el a Palócföld közönségéhez: jó néhányan alkotásaikkal rendszeresen szerepelnek kiállításokon. Jó érzés számukra a nyilvános színre lépés, de nem ezért csinálják. Egyszerűen jól érzik magukat egymás társaságában, különösen, ha közben alkotómunkával foglalkozhatnak kedvükre.
A kezdetekről Babcsány Józsefné, az egyik alapító tag mesélt. Gyerekkorában az ügyes rajzolók közé tartozott, de jöttek az életben a művészkedésnél fontosabb dolgok: három gyereket nevelt fel a férjével, házat építettek, takarosat. Aztán az egészség megálljt parancsolt a nagy rohanásnak. Az asszony rokkantnyugdíjas lett. A havi tizenötezer forintból rajzlapra és vízfestékre valót is kiszorított. Az első képeket épp a mi újságunkból másolta ki; majd a családi emlékkönyvet jelenítette meg: az albumban lapuló sárguló fényképek szereplői egymás után tűntek fel a rajzlapokon, és most bekeretezve ott lógnak a falon, a kisszobában.
Emlékképek következtek ezután: az édesapa a téeszudvarban a lovakkal, aztán a cséplés, Hoffher traktor hajtja a dobot, fent a kévevágó lány, az etetőember, lent a zsákolók, kazalrakók. Élethű minden szinte az utolsó csavarig! Két lány áll egy fa tövében, palóc viseletben, a mozdulataikban ott van az örökkévalóságnak kijáró megilletődöttség.
A nagyszobában lógnak az olajfestmények. Egy tehenet vakaró legény nagy formátumú képe köré csoportosulnak a csendéletek, vázlatok. Látszik, az olaj már jobban ellenáll az alkotói szándéknak, mint a vízfesték, amely hegyes ecsettel, aprólékosan pingálva akár a kézimunka keresztöltésével is rokonítható. Számomra ez a műfaj adta az igazi élményt. El is mondanám, de a háziasszony mentegetődzik:
- Ó, hát tudjuk mi, hol a helyünk, nem akarunk mi művészek lenni!
Aztán bevezet a festegetés műhelytitkaiba. Van olyan mozdulat, amit nem tud elsőre eltalálni. Ilyenkor a férj modellt áll a kezébe adott segédeszközzel, hogy hitelesen meg tudja örökíteni.
Mi következik? Ha az egészség engedi, a kenderrel való munkálatokat festi majd meg: a nyűvést, az áztatást, a tilolást, a törést, a gerebenezést, a szövés-fonást. No és a nagy álom: Vidróczki, a híres betyár! Ment a henteshez és a járdán majd' elesett, annyira foglalkoztatta útközben is az a mozdulatsor, amellyel a mátrai "nehéz életű" belevágta a baltáját a mestergerendába, de úgy, hogy sem ő, sem más nem bírta azt onnan kivenni.
Búcsúzunk, a háziak kikísérnek. Azért nincs a marasztaló csaholás, magyarázzák, mert a kutyát a szilveszteri petárdázás elűzte a háztól. Nem is csak az ő házőrzőjük ment világgá, a környékről még számtalan állatot keresnek a gazdáik. A társaskörben kibeszélik azt is, kihez tért haza a szökevény. Mert az Art 11 ilyesmire is jó.

Kegyes hazugságok
Tudományosan igazolt, hogy az újszülöttek, függetlenül a nemüktől, az édesanyjukra hasonlítanak jobban. Ahogy telik az idő, a lányok arcán továbbra is az anyjuk vonásai a hangsúlyosabbak, míg a fiúgyerekek két- és hároméves koruk között kezdenek el jobban hasonlítani az apjukra. Ennek ellenére az anyukák maguk igyekeznek arról meggyőzni párjukat, hogy közös utódjuk igenis rá, az apukájára hasonlít - figyelték meg nemrég a Sheffieldi Egyetem kutatói. A vizsgálat során 83 kisgyermekről kérték ki a szülők és pártatlan idegenek véleményét. Az összes anya szerint a fiúgyerekek az apjukra hasonlítanak jobban, 77 százalékuk szerint a lányok is inkább az apjukra ütöttek. A független bírók szerint azonban a gyerekek fele az anyjára hasonlít jobban, egyharmada pedig egyértelműen az apja "kicsinyített mása". Nem pusztán udvariasságból szajkózzák otthon az anyukák párjuknak, hogy "a kicsi orra pont olyan, mint a tiéd" és a "te füleidet örökölte" - ezekkel az ártatlan tódításokkal is erősíteni akarják a férfiban az apai érzéseket, az apatudatot. Ismerjük be: egy csipetnyi önzés is felfedezhető ebben a női rafinériában. Mert ha egy férfi saját magát látja a csecsemőben, sokkal készségesebben segíti az anyát a gyerekkel kapcsolatos teendőkben.