Az orvos válaszol

Az étrend kialakításában fontos szerepe van a különböző tápanyagok megfelelő arányának és mennyiségének. A tápanyagok: a fehérje, a zsír, a szénhidrátok, a vitaminok és az ásványi anyagok.
A szénhidrátok adják az energiát. Megkülönböztetünk egyszerű és összetett szénhidrátokat. Az egyszerűek a szőlőcukor (glukóz), a gyümölcscukor (fruktóz), a tejcukor (laktóz) és a malátacukor (maltóz), amelyből bomlásakor szőlőcukor keletkezik. Összetett szénhidrát a keményítő, amely szőlőcukorra bomlik az emésztőrendszerben. Keményítőt tartalmaz a búzaliszt; megtaláljuk a pékárukban, a tésztafélékben, a burgonyában, a rizsben, a kukoricában, a szójában, a hüvelyesekben, valamint kisebb mennyiségben a zöldségekben és salátákban is. Az emésztőrendszer által nem emészthető szénhidrát a cellulóz, megtalálható a növényekben, többek közt a búzakorpában.
Az ételek vércukorszintet emelő hatása attól függ, hogy mennyi emészthető szénhidrátot tartalmaznak. Kerülni kell azokat az élelmiszereket, amelyek gyorsan és nagymértékben emelik a vércukorszintet, mint például a szőlőcukor, a répacukor, a malátacukor vagy a méz. A diabéteszes nem ehet csokoládét, cukorkát, cukrozott befőttet és magas cukortartalmú gyümölcsöket (például banánt, szőlőt, aszalt gyümölcsöket).
A jelentős szénhidrátmennyiséget tartalmazó ételeket csak módjával fogyaszthatja, meghatározott időszakos eloszlásban. Ilyenek a lisztes áruk, kenyérfélék, rizs, burgonya, müzli, tésztafélék, tejtermékek. Ezeknek az ételeknek a szénhidrátmennyiségét ki kell mérni; általában egy főétkezéskor 40-55 gramm, köztes étkezésekkor 15-30 gramm lehet.
Korlátlanul fogyaszthatók azok a szénhidrátot is tartalmazó ételek, melyek nem okoznak számottevő vércukor-emelkedést. Ilyen a legtöbb zöldség, különösen a salátafélék, a káposzta, a paraj, a zöldbab, a zöldpaprika, a retek, a karalábé, az uborka, a paradicsom, a brokkoli, a spárga stb.
A szénhidrát felszívódása függ az étel elkészítésétől, halmazállapotától. A folyadékok, a pürésített ételek jobban emelik a vércukor szintjét. Az ételek zsír- és fehérjetartalma is befolyásolja az adott élelmiszer vércukoremelő hatását. Az egyes élelmiszereknek a vércukrot emelő hatását a legjobban úgy lehet ellenőrizni, ha megmérjük a vércukor értékét étkezés előtt és után. A fehérjék szintén adnak energiát, hiszen egy gramm fehérje elégetése négy kilokalória energiát szabadít fel; a zsírokkal ugyanez a folyamat kilenc kilokalória energiával jár. A zsírok tekintetében fontos, hogy a napi szükséglet egyenlő arányban megosztva tartalmazzon növényi és állati eredetű zsiradékot.
Ügyelni kell a vitaminok és az ásványi anyagok bevitelére is. Az étrend tápanyag-összetétele mellett fontos, hogy a szénhidrát egyenletesen elosztva, napi ötszöri étkezés alatt kerüljön a szervezetbe. Két étkezés között három óra teljen el, mert ennyi idő szükséges, hogy a vércukorszint biztonsággal visszatérjen a kiindulási értékre.