Pirula van, pénz nincs

Ma Magyarországon minden negyedik ember, pontosabban a lakosság 27 százaléka rákban halálozik el. Számszerűsítve: évente 30-35 ezren. Vagyis naponta átlagosan kilencvenen. Ezzel toronymagasan elsők vagyunk Európában. Akár a daganatos megbetegedések statisztikáját böngésszük, akár a halálozásokét.
S a számok egyre növekszenek. Ami ma 30-35 ezer, az 1920-ban mindössze 5400 volt. De hiszen növekedett az átlagéletkor is, ez az első gondolatunk, ám a professzor lehűt bennünket. A legtöbb rákos beteg negyven- és hatvanéves kora között hal meg; aki ezt az időszakot túléli, annak jó az esélye, hogy elkerüli a kór.
Az adatok riasztóak. Ennek nem kellene így lennie. A magyar valósággal gyilkolja magát: a dohányzás, a mértéktelen alkoholizálás és az egyéb, rákot kiváltó okok mindenki előtt ismertek - mindezek fogyasztásában mégis jeleskedünk.
De még önpusztító életmódunk miatt sem kellene feltétlenül meghalnunk, az idejében felismert rosszindulatú daganatoknak ma már nyolcvan százaléka gyógyítható. Csak hát nem ismerjük fel idejében. Egyrészt, mert nem kellően kialakított a szűrőhálózat, másrészt pedig azért, mert ami van, avval sem élünk igazán.
Ám akin végül felismerik a rákot, még annak sem kell temetnie magát. Legalábbis nem kellene. Ma már olyan gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek a korábbiakhoz képest többszörösére növelték a beteg túlélési esélyét.
Ezeknek a gyógyszereknek azonban van egy kellemetlen "mellékhatásuk": elképesztően drágák. Érzékeltetésül egy példa: amíg 1990-ben húszezer forintba került egy vastagbélrákos beteg gyógyítása, ma 13 millióba. Viszont azok a gyógyszerek csupán hónapokkal hosszabbították meg az életét, a mostaniak pedig évekkel.
A daganatos betegségek gyógyítása tehát mindebből következően hatalmas terhet ró az ország költségvetésére. Igaz, hogy ma már nyolcszor annyit különítenek el a betegség gyógyítására, ám a költségei az egekbe szöktek: megötszázszorozódtak.
Az orvos ma új dilemma előtt áll, mondta Bodoky professzor. Hiszen a gyógyító eszköz, nevezetesen a gyógyszer a rendelkezésére áll, ám mivel nem kellő mértékben, el kell döntenie, kinek adja. Aki megkapja, az életben marad. Aki nem, meghal.
Most váltak az orvosok igazán élet és halál uraivá. De ezt már a tudósító teszi hozzá.