Bojtárbérek nyomában

Legtöbben idén is az ELTE-re szeretnének bejutni, az első helyre beadott jelentkezéseket figyelembe véve minden tizedik felvételiző - több mint tízezren - pályázott ebbe az egyetlen intézménybe. A népszerűségi sorrend nem változott: a vidéki tudományegyetemek közül a Pécsi, a Szegedi Tudományegyetem, majd a Debreceni Egyetem következik.
Amikor az ember fia a fejébe veszi, hogy a jogi hivatást választja, beadja a jelentkezési lapot, majd sikeresen felvételizik, még fogalma sincs, milyen megmérettetés vár gyerekre és szülőre egyaránt. Jómagam már tudom, hogy az öt esztendeig tartó feszített tanulást követően a diploma és ezzel együtt a doktori cím megszerzése, majd az elhelyezkedés az igazi hétpróba. Nemcsak azért, mert hazánkban a rendszerváltás előttihez képest kétszer annyi jogi kar működik, aminek következtében jogásztúlképzéssel küszködünk, hanem azért is, mert hosszú évekig tart a fiatalok önállósodása.
A debreceni jogi karon egyfajta önkorlátozást vezettek be: nem duzzasztják fel indokolatlanul a hallgatói létszámot. Ugyanezen az egyetemen, szinte egyedüliként az országban, olyan követőrendszert alakítottak ki, amelynek segítségével a tanárok visszajelzést kapnak egykori diákjaiktól.
A diploma megszerzését követően legalább három évig ügyvédjelölti, illetve jogi végzettséghez kötött munkakört kell ellátniuk a jogtudor ifjaknak. Az ügyvédbojtár munkabére pedig nem lehet(ne) kevesebb a minimálbérnél. Vannak olyan ügyvédek, akik "nagylelkűségük" jeleként 10-20 ezer forint havi fixet fizetnek bojtáraiknak. És akadnak persze gavallérok, akik egy­egy ígéretes, nagy teherbírású fiatal kollégának százezret is szívesen odaadnak a jó munkájáért.
A szemfüles jogászjelöltek már negyedév végén bekopognak a jó nevű szakmabelihez, aki mellett majdan reggeltől estig tanulhatják az aktaválogatást és a szakma rejtelmeit. Ahhoz pedig, hogy valakit maga mellé vegyen egy köztiszteletben álló ügyvéd, minimum egymillió forintot kell lepengetni a 36 hónapos gyakorlatra. Számla nélkül. (Tisztelet a kivételnek!) Ha ez megvan, mehet a gyerek "kisbojtárnak". Majd a hároméves gyakorlat után szakvizsgák sorozatai következnek, melyek legalább olyan nehezek, mint az államvizsga volt.
Aki ezt a lécet is átugrotta, kereshet magának jogi állást. Ami további hercehurcával és anyagi ráfordítással jár. Hogy közel a harminchoz gyermekünk végre elkezdhesse önálló életét...