Műtét a kulcslyukon át

Minden operáció, akármilyen aprónak tűnik is, kockázattal jár - ez a műtétkódex első számú tétele, amivel igenis mindenkinek tisztában kell lennie. Ezért ajánlatos a műtét előnyeit mindig összevetni a bonyodalmak és mellékhatások kockázatával.
Ne féljünk kérdezni a sebésztől! A legtöbb, műtétet igénylő probléma nem kíván azonnali megoldást, azaz van időnk kikérdezni az orvost, mielőtt döntenénk arról, alávetjük-e magunkat a beavatkozásnak. Az alábbi kérdéseket mindenképpen érdemes feltenni: mi történik a műtét során; tényleg szükségem van-e rá, s mi lenne, ha nem vállalnám; milyen más gyógymódok közül választhatok; mekkora a műtét kockázata és mik a lehetséges szövődmények; meddig tart a felépülés; beszélhetek-e olyan beteggel, aki már átesett ilyen beavatkozáson? Ne féljünk a válaszoktól - ami első hallásra rémisztőnek tűnik (mint például az ismeretlen laparoszkópia kifejezés), az később, megértve a szó jelentését, megnyugvást hozhat (ezzel a módszerrel komoly vágás és hosszú lábadozási idő nélkül, a köldökön vagy pedig a hasfalon ejtett pontszerű nyíláson keresztül - mint valamiféle kulcslyukon át - bejuttatott műszerrel elvégzett beavatkozással is megúszhatjuk).
Ne feküdjünk kés alá hitehagyottan! Ha nem kérdezünk vagy nem értettük meg orvosunk válaszait, biztosan nem számíthatunk gyors felépülésre. Ezért ha nem világos számunkra valami, igyekezzünk azt azonnal tisztázni. Nem szégyen jegyzetelni - néha ugyanis olyan töménységben kapjuk az orvosi információkat, hogy egy óra múlva már meglepően sokat el is felejtünk a hallottakból.
Ne becsüljük alá az elmének a műtét sikerességében és a gyógyulási folyamatban játszott szerepét! Bármely operáció - akár vakbélműtét, akár szívkoszorúér-bypass (áthidalás) - sikere nagyban függ a beteg lelki-érzelmi felkészültségétől. Kórházi tapasztalatok szerint az operáció előkészítésében tevőlegesen részt vállaló (tehát érdeklődő és bizakodó) betegek kisebb szorongást és stresszt élnek át és kevesebb komplikációval bajlódnak utána. Ezzel szemben a reményvesztő, betegségük felett siránkozó szerencsétlenek hosszabb kórházi tartózkodásra és gyakoribb visszaesésre számíthatnak.
Ha a műtét mellett döntöttünk, és a lelkünk is felkészült, a test veszi át a fő szerepet. A sebészorvos tudnivalók tömkelegével lát majd el bennünket - például: mit ehetünk és ihatunk; milyen szerek szedését kell abbahagynunk, mert zavarják a véralvadást; mit tehetünk a fizikai erőnlétünkért -, amelyeket, nincs mese, be kell tartani. Saját érdekünkben.
Nem árt tudni: a dohányosok ez esetben is hátrányt szenvednek: hatszor nagyobb eséllyel szenvednek műtét utáni mellkasi szövődményektől, mint a füstmentesen élők. A sebgyógyulásuk is lassabb, hiszen a test oxigénellátása gyatra.

Ápolandó betegjogok
Immár tíz éve adott a lehetőség, hogy ha egy egészségügyi intézményben szerintünk vétettek a személyes adataink védelme ellen vagy elmulasztották a tájékoztatási kötelezettségüket, a betegjogi képviselőhöz fordulhatunk panaszunkkal. Sok beteg azért nem keresi meg a képviselőt, mert azt hiszi: úgyis az orvosnak és a kórháznak adna igazat. Holott a megbízottat a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány fizeti, az egészségügyi intézmények csupán az irodát biztosítják neki. Ez a függetlenség szavatolja, hogy tárgyilagosan tudják értékelni a panaszos helyzeteket.
Íme, néhány példa a betegeket megillető jogok közül. Az önrendelkezés joga alapján a beteg szabadon eldöntheti, mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. A tájékoztatáshoz való jog kimondja, hogy a beteget az egészségi állapotáról folyamatosan tájékoztatni kell, miként a rajta végzett beavatkozások, vizsgálatok menetéről. A súlyos állapotú beteget megilleti a kapcsolattartás azon joga, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon.

- Betegjogi képviselők listája: www.jogvedok.hu (telefon: 06-1/224-0860)
- Szószóló Alapítvány: www.szoszolo.hu (telefon: 06-1/210-0069)