Régi idők eledele

Családi körSzijjártó Gabriella2007. 07. 06. péntek2007. 07. 06.
Régi idők eledele

Olyan a rétes, mint az asszony: vagy áldozd fel magad érte, vagy mondj le róla - efféle bölcsességekkel is jóllakott az, aki egy időre megpihent A magyarok asztala mellett. Ami nem más, mint a világ harmadik legnagyobb könyve: 800 oldallal, 99,5 kilóval, egyméteres magassággal, Benke Laci bácsi szerkesztésében. Ennek mintájára rendezték meg Európa legnagyobb gasztronómiai fesztiválját a budai várban, ahol a látogatók végigkóstolhatták a magyarok legjellegzetesebb ételeit a honfoglalástól napjainkig. Aki bírta, egy pohárka jóféle borral sétálgatva végigehetett akár ezer évet is. Sáfrány, gyömbér, gyenge fácánhús, tikmony és megannyi, ma már elfeledett fűszer és hozzávaló különleges zamata segített felidézni letűnt idők ízes emlékeit. Ki ne szeretné megkóstolni például azt a fokhagymás-borsos sültet, amely a Zrínyi család kedvence volt?!
A királyi főszakács sátra Mátyás király reneszánsz udvarába röpítette a kóstolásra kapatott vendéget, ahol híres-neves négyszögletű ebédlőasztalnál étkeztek, mint a régi rómaiak. S hogy mit ettek? Libát, kacsát, kappant, fácánt, foglyot, seregélyt meg bárányt, gödölyét, vaddisznót, mind más és más lében, részben kirántva, részben becsinálva.
Az 1800-as évek a konyhában is elhozták a reformok korát: a burgonya, a kukorica, a paprika meghódítja a nemesi és a paraszti asztalt egyaránt. És ekkor kezdődött meg paprikás ételeink - a különféle pörköltek, gulyások, paprikások - diadalútja. Petőfi például annyira kedvelte a túrós csuszát és a gulyást, hogy sokszor még reggelire is ezeket főzette.
Úgy kell gazdálkodni, hogy jusson is, maradjon is - okítanak a falusi konyhákból elmaradhatatlan falvédők kacskaringós, hímzett betűi. Eme vezérelv jegyében nagyanyáink kenyérsütéskor eleve anynyi tésztát dagasztottak, hogy egy darabot leszakíthassanak belőle, azt kinyújtották és kemencében megsütötték. Az így készült forró kenyérlángos tetejét megszórták a kamrában tárolt finomságokkal (lila- és fokhagymával, tejföllel, sajttal, szalonnával). Az étel igazi zamatát azonban az élő tűz és az akácfa füstje adta meg - tapasztaltam magam is a töki pompost majszolván. Mert a magyarok nagyasztalánál semmilyen étel nem pókhálósodhatott úgy, mint Kovács Pál szódásmester 1910-es szikvízüveges rekesze...

Toksa
A meghámozott nyers burgonyát lereszeljük, jól kinyomkodjuk, majd sűrű tejfölt és sót keverünk hozzá, valamint annyi lisztet, hogy híg tésztához hasonló legyen. A tepsit zsírral kikenjük, beleöntjük a masszát, és ujjnyi vastagon elsimítjuk. A tetejére is rakunk zsírt, sütőben vagy kemencében megsütjük, majd formára vágva kínáljuk, önállóan vagy köretként.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek