Nagyjaink az étlapon

Gyakori országjárásai során Kossuth Lajos számos fogadóban, szállodában megszállt, jó né­­hány vendéglőben étkezett. Ahol csak megfordult, mindenütt szívesen látták, s megesett, hogy az ételt, amit jó étvággyal fogyasztott, a vendéglősök tiszteletük jeléül róla nevezték el. 
Az 1840-es évek elején a országgyűlési képviselők gyakran időztek a pozsonyi Zöldfa fogadóban, melyet Palugyay Jakab, korának ismert vendéglőse vezetett. Messze földön híres konyhát vitt, étlapján felsorakoztak a táj jellegzetes ételei is. A képviselőket is rendszeresen megörvendeztette valami helybéli finomsággal, így gyakran zárta a vacsorákat diós, mákos és mandulás pozsonyi kifli. A legenda szerint Kossuthnak a mandulás változat ízlett a legjobban, ezért viseli a nevét többek között a kifli formájú mandulás sütemény, ám létezik Kossuth-kenyér, sőt Kossuth-rostélyos is. 
Az előbbi úgy készül, hogy 3 tojássárgáját 12 dkg cukorral habosra kavarunk, hozzáadunk 2 dkg kakaót, 6 dkg aprított mandulát, csipetnyi fahéjat, fél citrom reszelt héját. Belekeverjük a kemény habbá vert tojásfehérjét, végül beleszitálunk 14 dkg lisztet. Sütőpapírral bélelt őzgerincformában úgy sütjük meg, mint a piskótát. 
A Kossuth-rostélyoshoz a marharostélyos-szeleteket forró zsírban hirtelen mindkét oldalukon megpirítjuk, majd paprika- és paradicsomszeletek hozzáadásával, sóval-borssal ízesítve puhára pá­­rol­juk. Köretként gombapéppel töltött krumpli illik hozzá. 
A kétkedőkben persze joggal vetődik fel a kérdés: lehet, hogy a Kossuth-kifli, kenyér meg a töb­biek csupán a XIX. század végén tomboló Kossuth-mítosz szüleményei? Ha így is van, az bizonyos, hogy a nevével fémjelzett étkek a magyar gasztronómia hírnevét öregbítik, s a receptek örök időkre beírták magukat a szakácskönyvekbe. 

Kossuth-kifli
Hozzávalók: 
 20 dkg vaj  20 dkg cukor 4 tojás  só  ½ citrom reszelt héja ½ csomag sütőpor 18 dkg liszt (fele rétes, fele sima) 10 dkg durvára vágott dió vagy mandula

A vajat habosra keverjük a cukorral, majd egyenként hozzáadjuk a tojások sárgáját. A fehérjéket külön felverjük egy csipet sóval. Fél citrom reszelt héját és fél csomag sütőport is belekeverünk, majd óvatosan beleforgatjuk a kemény habbá vert tojásfehérjéket. Végül a masszába beleszitáljuk és elkeverjük a lisztet. 
A tésztát egy sütőpapírral kibélelt, 20×30 cm-es tepsibe simítjuk, a tetejére két marék durvára vágott diót szórunk, azután a 170 fokra előmelegített sütőben megsütjük. Rácson hagyjuk kihűlni, majd áttesszük a gyúródeszkára, és egy fánkszaggatóval félholdakat vágunk ki belőle.