Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A food-florisztika nem csak pálcikákra szúrt finomságokat jelent csokorba rendezve, de ahogy a Kirgizisztánban született Kormos Polina munkái is bizonyítják, a virágkötészetnek egy külön művészeti ága is egyben. Mozirajongóknak pattogatott kukorica és kóla, menyasszonynak gyümölcsös csokor jár.
Polina négy évvel ezelőtt vágott bele a Finom Csokrok készítésébe, ami végül vállalkozásának a neve is lett. Eleinte úgy tervezte, hogy csak hobbiból próbálja ki magát, álmában sem gondolta, ötletes megoldásai annyira népszerűek lesznek, hogy szerepelni hívják rádióműsorokba, workshopokat tart majd, ahol másoknak tanítja a food-florisztikát, és magyar sztárok rendelik a termékeit a szeretteiknek.
– Mindig is imádtam a virágokat, növényeket – emlékszik vissza a kezdetekre. – Már gyerekként nagyon kreatív voltam, sokat rajzoltam, később díszleteket készítettem, az iskolai rendezvényeken színpadot dekoráltam, míg máshol egész falat elfoglaló festményeket alkottam.
Magyarországra 18 évesen érkezett Polina harmadmagával, hogy teológiát tanuljon a Szent Pál Akadémián. Kemény időszakként emlékszik vissza erre, intenzív magyar nyelvű kurzusra jártak három hónapon keresztül, utána pedig magántanárral folytatta délutánonként a tanulást. Második évtől már tolmács nélkül ült be az iskolapadba. Ma már hálás ezekért a nehéz hónapokért, hiszen Magyarország a második otthona lett, sőt a párját is itt találta meg.
– Amikor 12 évvel ezelőtt megérkeztem, azt gondoltam, hogy tanulok, tapasztalatot szerzek, és visszamegyek Kirgizisztánba, de az Úrnak más volt a terve velem. A férjemmel egy csoportba jártunk a főiskolán, s bár bevallása szerint már az első évtől kezdve szívesen elhívott volna randevúra, ebből csak három év múlva lett komolyabb elhatározás. Nem sokkal később össze is házasodtunk, és megszületett a kisfiunk. Bár nagyon hiányzik Kirgizisztán, ahová évente egyszer jutok el, de a férjemmel való megismerkedés és a gyermek érkezése a legjobb dolog, ami történhetett velem!
Miután Polina egyik alkalmi munkahelyén sem találta meg azt, amivel szívesen foglalkozna, beiratkozott egy OKJ-s képzésre virágkötészetet tanulni. Később, már kisfiával a hasában épp az internetet böngészte, hogy virágkötőként újabb és újabb ötleteket gyűjtsön, amikor meglátott egy gyümölcsös csokrot. Már aznap nekilátott, hogy az otthon talált szilvából és citromból kössön egy bukétát.
– Nagyon megszenvedtem vele, mire valami csokorféle összeállt a végén – mondja nevetve. Azután persze jött a rengeteg tanulás és gyakorlás, hiszen ennek a munkának is megvan a maga technikája – idézi fel a kezdeti nehézségeket.
A food-florisztika az orosz virágkötőktől indult el, és már egyre nagyobb népszerűségnek örvend világszerte. Különleges kompozíciók készülnek zöldség, gyümölcs, csokoládé segítségével, de valójában bármi beleköthető. Polina a megrendelő kéréséből indul ki, utána megtervezi a látványt, a színeket, beszerzi a csokorhoz szükséges alapanyagokat. Ezután speciális bambuszpálcikákra rögzíti a zöldségeket, gyümölcsöket, vagy épp a minimacaront, és következik a megfelelő elrendezés. Hangsúlyozza, hogy bár a csokrai elsősorban esztétikai élményt nyújtanak, de mivel semmivel nem fújja le azokat, ráadásul a választott hozzávalók mind frissek és jó minőségűek, bátran megeheti őket az ember.
– Talán azt szeretem a legjobban ebben a hivatásban, hogy minden egyes megrendelés egy-egy érdekes történet.
Polina összeszámolni se tudja az ötletesebbnél ötletesebb kéréseket, de ahogy meséli, az egyik legnagyobb kihívást az a lecsós csokor jelentette, amit egy olyan férfinek kellett megkötnie, akinek mindene volt ez az egytálétel. Végigjárta a boltokat, kiválasztotta a legszebb paprikákat, paradicsomokat, hagymát. Egy kis lecsósüveget is tűzött a kompozíció közepébe. A végeredmény egy közel félméteres, óriás alkotás lett, elég volt elszállítani a helyszínre.
– Boldog vagyok, hogy kiélhetem a kreativitásomat ebben a különleges virágkötészetben. Óriási segítséget jelent számomra a férjem, hiszen ő készíti a fotókat és videókat, intézi a papírmunkát, nélküle nem létezne a Finom Csokor sem. Nagyon szeretnék növekedni, de ehhez jó lenne, ha akadna egy asszisztensem, egy-két ügyes ember, akiknek a segítségével újabb szintre emelném a vállalkozást, mert egyelőre én vagyok a mindenes. Emellett jó lenne tanítani is, inspirálni másokat, és sokakkal megismertetni ezt a nem mindennapi irányzatot Magyarországon.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu