Kudarc nélkül nincs győzelem

A film ötletét a Szilágyi Áronról készült korábbi videó ihlette. A Gémesi Gergely –Csanád unokatestvére – készítette produkció megszületését megelőzte továbbá egy, a 2021-es olimpia után forgatott rövidfilm, amely a vívócsapat mindennapjaiba enged betekintést. Csanád először vonakodott attól, hogy megmutassa a saját és családja életét a nagyközönségnek. Végül mégis beleegyezett a szereplésbe, mert Gödöllő legeredményesebb sportolójaként kötelességének érzi, hogy példát mutasson. Gyerekkori álom vált valóra A 37 éves kardvívó, aki ezer szállal kötődik a szülőhelyéhez, büszkeségként élte meg a film sikerét. Az inspiráló történetet olyan érdeklődés övezte, hogy a meghirdetett négy vetítési alkalomra pár óra alatt elkelt az összes jegy. Külön öröm, hogy gyerekek, köztük sok vívópalánta ült a nézőtéren a Gödöllői Városi Filmszínházban. – Számomra a családot, az otthont jelenti a város, ahová mindig hazatérhetek. Itt jártam általános iskolába, majd itt végeztem a Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban. Szeretem a kisvárosi miliőt, számos élmény köt ide. Mindig olyan emberek vettek körül, akik nélkül ma nem lehetnék az, aki – mesél gyermeki ragaszkodással a szülőföldjéről. Náluk a kardvívás igazi családi sport. Testvérei közül Bence junior világbajnok, Huba magyar bajnoki címeket szerzett. Édesapjuk, Gémesi Levente 1988 óta vezeti a gödöllői MATE GEAC vívószakosztályt. Törekvése nélkül nem lenne ma vívócsarnok a városban, s talán fia sem választja az élsportot hivatásául. Csanádban gyermekkorától élt a vágy, az elhatározás, hogy kardvívó váljon belőle. Szakmát, és később civil állást is úgy választott, hogy megteremtse a családja egzisztenciáját, de mellette a szenvedélyére is koncentrálhasson. 2012-ben szerzett közgazdasági diplomát a Corvinus Egyetemen, majd egy önkormányzati alapítványnál helyezkedett el, ahol a helyi sportéletet koordinálja. Máig azt szeretem leginkább a vívásban, hogy a fizikai teljesítmény mellett szellemi kihívást is igényel. Folyamatosan koncentrálni kell, figyelni az ellenfél észjárására, a mozdulataira. Nincs két egyforma vívó, ahogyan verseny sem. Minden megmérettetésre speciálisan kell készülni – enged betekintést a sportágba.

 Örömmámor az olimpia után fiatalon kijutott a világbajnokságra, továbbá a kisebb versenyeken elért sikerei is táplálták a sportolói motivációt. Akkori legnagyobb eredményeiként a 2003-as kadet-világbajnokságon egyéniben megszerzett bronzérmét, illetve a csapatszinten elnyert junior világbajnoki címet említi. De minden egyes nyakába akasztott érem, győzelem tovább vezette őt a vágyott célja felé. 26 évesen bekerült a felnőttválogatottba, ahol szintén a legjobb akart lenni. A 2014-es vívó Európa-bajnokságon bronzérmet, a 2023-as milánói világbajnokságon a kardcsapattal világbajnoki címet nyert, hogy csak néhányat említsünk a számtalan sporteredményéből. Az októbertől júniusig tartó szezonban számos hazai és nemzetközi versenyen lép pástra. Mind közül a szívéhez a legközelebb az olimpia áll, ahová először 2021-ben jutott ki, Tokióba. Az ott megszerzett bronzérem feltette a koronát az élsportoló pályájára. Egy pillanat alatt beért minden addigi készülés, verejték, izgalom – idézi fel libabőrösen az emlékeket. A győzelem után két hétig örömmámorban úszott, idővel persze újra vissza kellett térni a hétköznapokba. Átlagosan heti nyolcszor edz: háromszor konditeremben, ötször a vívócsarnokban. A megmérettetésekre gyakran együtt készül a csapattársaival, Szilágyi Áronnal, Szatmári Andrással, Decsi Tamással. Osztoznak a sikerekben, és számíthat rájuk a kudarcok esetén is.

 – Az életem a víváson túl megannyi fontos részből áll össze egy egésszé. A család, a barátok, a civil munkám biztos bázist jelentenek. Segítenek újra talpra állni, kardot ragadni egy kudarcot követően. A sportban nincs győzelem vereség nélkül. Ezért a küzdelem mindkét kimenetelét meg kell tanulni kezelni – osztja meg velünk a kardvívó, aki a sporteredményein túl, mégis a gyermekeit tartja az élete legnagyobb ajándékának. Élsportolóként persze nem lenne ilyen eredményes a felesége támogatása nélkül. Főként az édesanya, Eszter terelgeti a gyermekeket: Aport (10), Videt (7), Samut (3), tartja egyben a családot. – Valódi csapatmunka ez, ezért a sporteredményeim sem csak az enyémek, hanem közös érdemeink – jegyzi meg az édesapa. A családdal teljes az élet A két nagyobb fiuk is vív. Csanád büszkén tanítgatja őket a sportág fogásaira, s viszi a családját a versenyekre. Sok erőt ad neki, hogy mellettük a szülővárosa is szurkol neki, s ő „cserébe” szép eredményeivel öregbíti Gödöllő hírnevét. 2019-ben megkapta a Nemzeti Vívó Szövetség fair play díját, 2021-ben a Magyar Arany Érdemkeresztet, és két éve a Gödöllő díszpolgára elismerést. A vívásra hivatásaként tekint, amely az évek alatt formálta a személyiségét: kitartást, magabiztosságot, önbizalmat adott neki, megtanult küzdeni a végsőkig. De a hétköznapokban is valódi sportrajongó: szabadidejében gyakran futballozik, kirándul a feleségével és a gyermekeivel; szereti a jó könyveket, filmeket. A sportkarrier kihívásai és a biztonságot nyújtó családi lét egységében érzi igazán teljesnek az életét.