Piros pünkösd napján

A nagyszombat utáni ötvenedik napra esik a pünkösd, amely a húsvéthoz kötődő mozgó ünnep. A hozzá kapcsolódó szertartásokban és népszokásokban az idők során keveredtek a keresztény, illetve az ősi pogány, ókori római elemek. A Római Birodalomban május hónap folyamán tartották az úgynevezett Florália ünnepeket, Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője.

A pünkösdi hagyományokban ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. Számos érdekes népszokásról maradt fenn emlék, ezek közül a mai napig sokat őrzünk. Ilyen például a pünkösdi királyválasztás. A megtisztelő címért a legények versengenek, különböző ügyességi próbákon, küzdelmekben kell helytállniuk. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb elbeszélése Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. Az író Jókai Mártonnal, egy régi pünkösdi királlyal mondatja el a választás módját és a király egy évig tartó kiváltságát: 

„Minden pünkösd harmadik ünnepén összegyűlnek a lovas legények a környékről, s versenyt futtatnak egymással, (…) aki ez alkalommal győztes marad, annak (…) szabad ivása van a város minden kocsmájában, annak lovait minden gazda tartozik őrizni, de akárhová kárba mennek, nem szabad megzálogolni, hanem fizeti a kárt, aki rosszul vigyázott rájok. Továbbá szabad bejárása van mindenféle vendégségbe és lakodalomba, és ha egyszer-másszor jókedvéből ki találna rúgni, ezért őt testi büntetéssel illetni nem szabad, sem megcsapatván, sem pedig börtönbe záratván.” 
Sok helyen pünkösdi királynét is választottak a falubéli lányok közül. Feje fölé kendőből sátrat formáltak a többiek, így járták sorba a falu házait, virágszirmokat hintve az udvarokra. Köszöntőt mondtak, énekeltek, táncoltak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. 

A pünkösdhöz kapcsolódó ünnepek bár keresztény színezetet kaptak, sok esetben inkább pogány hiedelmek, szokások továbbélésének tűnnek. A XVI. század végén a csetneki zsinat kifejezetten tiltotta a pünkösdi királyválasztást, a mulatságot, a táncot és a játékokat, a XVII. század végi csíkkozmási zsinat pedig ki is mondta, hogy ezek „pogányoktól maradott szokások”, amelyek tilalmasak. 
Az ünnephez kötődő hagyományok, népszokások azonban minden tiltás dacára fennmaradtak az utókor számára, a mai napig igyekszünk életben tartani őket. Az idei pünkösdön is az ország számos pontján tartalmas és látványos hagyományőrző programokkal várják az érdeklődőket.