Szülőtartás kérdőjelekkel

Amikor még több generáció élt együtt, nem volt kérdéses, hogy idős hozzátartozóinkról gondoskodunk. A társadalmi változások következtében, a nukleáris családok létrejöttével azonban a felnőtt gyermekek sokszor távol élnek idős szüleiktől, és az sem biztos, hogy olyanok az életkörülményeik, hogy képesek e feladatnak megfelelni. Az alaptörvény és a polgári törvénykönyv is tartalmazza, hogy az önmagukat eltartani nem képes szüleinkről kötelesek vagyunk gondoskodni. Hogyan működik a gyakorlatban a szülőtartás? Dr. Strassburger Gyula ügyvédet kérdeztük.

Családi körTóth Eszter Zsófia2024. 05. 21. kedd2024. 05. 21.
Szülőtartás kérdőjelekkel

Fontos szempont, hogy a gyermeknek abban az esetben keletkezik tartási kötelezettsége, ha az idős hozzátartozó nem képes önmagát eltartani és nincsen tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy élettársa. Ez a sorrend a kötelezettség szempontjából – hangsúlyozza Strassburger Gyula. 
A rászorultság a meghatározó szempont. Ez mit jelent? Például, ha olyan alacsony a hozzátartozónk öregségi nyugdíja, hogy abból nem tudja fedezni a megélhetését (rezsiköltség, élelmiszer, alapellátás). Az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló rokon tartásánál a gondozás és ápolás költségeit is figyelembe kell venni. 
Szüleink, nevelőszüleink szeretettel gondoskodtak rólunk gyermekkorunkban, és az az élet rendje, hogy ezt a gondoskodást idős korukban viszonozzuk nekik. A teljesítés általában önkéntes szokott lenni, abban az esetben viszont, ha a kötelezett nem fizet, a bíróság kikényszerítheti azt. A tartásra kötelezett gyermek csak nagykorú lehet, és csupán akkor kell szülőjét eltartania, ha az saját és családja megélhetését nem lehetetleníti el. 
Kérdésként szokott felmerülni, hogy abban az esetben, ha a gyermek lakáshitelt vett fel, akkor is fizetnie kell-e a szülőtartást? – veti fel az ügyvéd. Ilyenkor a bíróság mérlegeli a körülményeket. Hiszen ha a lakás a gyermek alapvető lakhatását biztosítja és nem luxuskörülményeket teremt, akkor a hitelfelvétel észszerű megoldás. Testvérek esetében külön meg kell vizsgálni, hogy képesek-e a szülőtartásra, és köztük jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük alapján szükséges megosztani a terheket. Előfordulhat ugyanis, hogy nagyon különböző anyagi körülmények között élnek, egyikük szép karriert futott be, míg, mondjuk, a másik elvált, önhibáján kívül alakult kevésbé jól a sorsa. Testvérek között felmerülhet az a kérdés is, hogy egyiküknek sokkal több támogatást nyújtott az idők során a szülő, mint a másiknak: például besegített neki a háztartásvezetésbe, vagy vigyázott az unokáira. Ebben az esetben a többi testvér, akit ilyenformán kevésbé pártfogolt a szülő, joggal várhatja el azt, hogy a több segítségben részesült testvér nagyobb részben vegye ki a részét a szülő tartásából is. 
A szülőtartás fizetési módja pénzösszeg, melynek nagyságát a bíróság állapítja meg, legtöbbször határozatlan időtartamra. Az összeg nagysága legfeljebb a gyermek jövedelmének a felét teheti ki. Konkrét szülőtartási eset lehet például, amikor a szülő idősotthonban él és a gyermek hozzájárul a havi térítési díjhoz. 
Szülőtartásra akkor nem jogosult a szülő, ha még nyugdíjkorhatár előtt áll, munkanélküli, és fizikai, mentális állapota lehetővé teszi számára a munkavállalást. Szintén kizárja a jogosultságot, ha a szülő szenvedélybeteg. Az is kizáró ok, ha nem a szülő nevelte fel a gyermekét, hanem a nagyszülők, vagy állami gondoskodásban nevelkedett. Ugyancsak érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel, vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, vagy egyébként olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől nem várható el – emelte ki dr. Strassburger Gyula. 
A szülőtartás megítélése nem egyértelmű a közvéleményben, ugyanis egyes vélemények szerint szülőtartást csak az a szülő érdemel, aki gondoskodó szeretettel nevelte fel a gyermekét. Nyugodt, kiegyensúlyozott körülményeket biztosított számára, nem bántalmazta, vagy szenvedélybetegként nem keserítette meg a gyermekkorát. És az is kérdés, hogy a rászoruló szülő elindul-e egyáltalán azon az úton, hogy gyermekein behajtassa a tartási kötelezettséget, vagy inkább titkolni próbálja nehéz anyagi körülményeit? Fontos szempont az is, hogy az idős emberek ragaszkodnak megszokott környezetükhöz, nehezen viselik a környezetváltozást, így, ha gyermekeik anyagi támogatásával sikerül eredeti otthonukban maradni, akkor jó megoldás a gyermekek részéről a tartásdíj fizetése. 
Mint láthatjuk, nehéz és bonyolult kérdés a szülőtartás, hiszen az érzelmek sokszor eluralkodnak az értelmi szempontok felett. Amikor a szülők gyermeket vállalnak, számukra a gyermek a boldogság forrása, a kiteljesedés az életben. Rokoni viszonyaink közül is a szülő-gyermek kapcsolat az egyik legszorosabb. Hiszen szüleinktől kaptuk az életet, és értünk – bár önkéntesen, de – rengeteg áldozatot hoztak. Idős korukra nem kerülhetnek méltánytalan helyzetbe, ezért az állami közbeavatkozás a vitás esetekben szükséges. 
 

A jogszabályi háttér


 

A tartási kötelezettségekről szóló jogszabályt az alaptörvény, a 2014-ben hatályba lépett új polgári törvénykönyvről szóló törvény, illetve a családjogi törvény is tartalmazza, különböző megfogalmazásban. 


 

 Az alaptörvény szerint: „A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondos­kodni.” 


 

 A családok védelméről szóló törvény szerint: „A nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.” 


 

 A polgári törvénykönyv szerint: „Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs.”