Tunki, a mártogatós

A fiatal marketingest hat évvel ezelőtt diagnosztizálták autoimmun betegséggel, idült sokízületi gyulladással, ami miatt át kell alakítania az étkezési szokásait. Ennek első lépéseként kénytelen volt lemondani az állati eredetű ételek fogyasztásáról, mert azok kifejezetten rossz hatással voltak a be­­tegségére. Azonban a tejtermékeket mindig is szerette, nem csoda, hogy első kérdése a diagnózis után az volt: ha ezeket is el kell hagynia, akkor mit fog enni? 
– Akkoriban még nem állt rendelkezésre ennyi alternatíva, mint ma – emlékszik vissza Melinda. – Elmentünk a férjemmel, Robival egy vegán piacra, ott ismertük meg Wertheimer Kingát és a különleges mártogatósait, a Tunkikat. Attól kezdve nem csak visszatérő vásárlók lettünk, de a közösségi médiában is követni kezdtük ezt a mindenmentes mártogatósokat, szendvicskrémeket, főzőszószokat gyártó magyar vállalkozást. Itt láttam meg aztán a posztot, amiben Kinga leírta, hogy mivel első babáját várja, új szülőket keres a Tunkinak. Melinda a férjének is megmutatta a hirdetést, mindketten egyetértettek abban, hogy ezt bizony érdemes lenne átvenni. Azonnal jelentkeztek is Kingánál, néhány hónap múlva pedig aláírták a szerződést, és belefogtak életük első saját vállalkozásába, ami egyébként a Kingával való barátságot is hozta magával. 
– A Tunki szerelemként érkezett az életünkbe, nagy lelkesedéssel fogtunk bele. Az első hónapokban csak megfigyeltünk, át akartuk látni a folyamatokat, hiszen soha azelőtt nem volt közünk az élelmiszeriparhoz, nem is nagyon voltam az a konyhában forgolódó típus. Aztán elkezdtem szép sorban elkészíteni a tunkikat Kinga receptjei alapján, és nagyon élveztem. A főzés mellett rengeteg olyan feladat és kihívás várt, ami miatt meg kellett hoznom azt a döntést, hogy felmondok a munkahelyemen, és teljesen a mártogatósoknak szentelem a figyelmemet és az időmet. 
Azzal, hogy feladta a biztos, jól fizető állását és vállalkozó lett, Melinda nagy kockázatot vállalt. Akadtak nehezebb hónapok, amikor ugyan mindennap rengeteget dolgoztak, mégsem érezték, hogy beindult volna az üzlet. Már maga a felkelés is kihívást jelentett akkoriban, elveszett a motiváció, hiszen úgy dolgoztak, hogy ez idő alatt mindössze öt megrendelésük volt. Újra kellett indítani a webshopot, viszonteladókat keresni, a meglévőkkel kapcsolatot építeni. Több mint fél évbe telt, mire elindult valami, és habár tudták, hogy nem lesz egyszerű egy vállalkozást átvenni, mégis nehéz volt a bizonytalanság érzésével együtt élni. 

– Olvastam róla, hogy ezt úgy nevezik, a halál völgye, ami egy nagyon találó kifejezés. Ám végig ott volt bennünk, hogy jót csinálunk, és hogy valami nagy dolog előtt állunk. Aztán beindult, sőt megérkezett a várva-várt lendület. 
A Tunki-boltban ma már hat íz közül válogathatnak az érdeklődők, ebből egy újat vezettek be nemrég, a Baba Ganousht, ami Melindáék verziója a padlizsánkrémre. De találhatunk sült paprikás édesburgonyakrémet és mexikói babkrémet kukoricával. Négy ízből pedig elérhető csípős verzió is. Mivel Melinda és Robi szeretnék, hogy a lehető legtöbb emberhez eljussanak a tunkik, fontosnak tartják a legszélesebb ízskálát lefedni. Az ízfejlesztést egyébként nem ők végzik, hanem Kinga, aki visszatért hozzájuk segíteni. Ő álmodja meg az új mártogatósokat, most éppen egy különleges gombás szószon dolgozik. 
– Szerintem egy jó mártogatós titka, hogy friss, jó minőségi hozzávalókból készül, és nem tartalmaz káros összetevőket. Nekünk az is fontos szempont, hogy itthoni forrásból származzanak az alapanyagok. A tunkikban semmit sem helyettesítünk mesterséges összetevővel, például gyümölccsel édesítünk, és nem használunk tartósítószert sem. Termékeink kizárólag zöldségekből, gyümölcsökből, magvakból és fűszerekből állhatnak, így valóban „mindenmentesek", és beilleszthetők a legtöbb diétába. 
Melinda kedvence a jalapenós Joker, ennyi év után sem tudja megunni, majd nevetve hozzáteszi, drukkol a sárgaborsónak is, mert szerinte nem értékelik eléggé az emberek. 

– Szeretnénk bővíteni a viszonteladói körünket, jó lenne, ha a lehető legtöbb városban megtalálhatóak lennének a termékeink. E mellett pedig azért dolgozunk, hogy bekerüljünk a kávézók, éttermek kínálatába, vegán fogások alapanyagaként. A legszebb ebben a vállalkozásban az, hogy a nap végén olyan termékek állnak az asztalon, amik segítenek azoknak az embereknek, akik ételallergiával élnek vagy hasonló betegséggel küzdenek, mint én.