Közös élet esküvő nélkül

Az élettársi kapcsolat mint együttélési forma az 1970-es, 1980-as években lett népszerű. A Kádár-korban átalakult a társadalom: nőtt a válások száma és a várható élettartam is. Míg a KSH adatai szerint 1970-ben a nőknek 72 év volt a születéskor várható átlagos élettartama, ez 1985-re 73 évre nőtt.

Családi körTóth Eszter Zsófia2024. 06. 27. csütörtök2024. 06. 27.
Közös élet esküvő nélkül

Akik egyszer már elváltak, nem szívesen házasodtak újra, félvén az esetleges újabb csalódástól, inkább az élettársi kapcsolatot választották. Akinek a párja elhunyt, ők azért sem szerettek volna hivatalos köteléket, mert akkor elveszítették volna az özvegyi nyugdíjat. Harmadrészt nyomós indok volt az özvegyek számára az élettársi közösség mellett, hogy így nem veszítették el házastársuk után a haszonélvezeti jogukat sem. Az élettársak a Kádár-korszakban egy területen biztosan hátrányt szenvedtek: ha nyaralni mentek és be szerettek volna jelentkezni közösen egy szállodai szobába, azt csak házastársként tehették volna meg. Viszont a többség ekkoriban inkább beutalókkal nyaralt, a vállalati üdülőkben. 
A rendszerváltoztatás után az élettársi kapcsolatok száma tovább nőtt. A KSH adatai szerint 1970-ben a lakosság 2,1 százaléka, 2001-ben 9,5, 2010-ben pedig több mint 10 százaléka élt élettársi kapcsolatban. Főként az 1990-es évekre volt jellemző, hogy az emberek a hirtelen jött szabadságban már nehezebben köteleződtek el: a párkapcsolatok terén ez azt jelentette, hogy sokan azt hangoztatták: a házasság csak egy papír, az érzelmek és a kapcsolat tartóssága nem azon múlik. Pedig a család védelme és a biztonságérzet szempontjából jobb a házasság. Akik házasságban élnek, több gyermeket vállalnak és nagy valószínőséggel tovább élnek. Holtomiglan-holtodiglan megfogadták egymásnak, hogy hűek lesznek, és sem betegségben, sem egészségben, sem boldog, sem boldogtalan állapotukban el nem hagyják egymást. 

Vagyonjogi szerződésben az élettársak a házastársakhoz hasonló tartalmú rendelkezéseket tehetnek. A vagyonjogi szerződés ügyében a felek fordulhatnak ügyvédhez vagy közjegyzőhöz (Fotó: Andrii Zastrozhnov)


Az élettársi kapcsolat számos kockázattal jár. Azonban a jog – reagálva a társadalmi jelenségekre – védelmet biztosít az élettársaknak is bizonyos élethelyzetekben. 
Mit nevezünk élettársi kapcsolatnak? Dr. Strassberger Gyula ügyvéd a minap.hu-n így definiálta ezen életközösséget: „Ha két ember összeköti az életét, de nem házasodnak össze, akkor élettársi kapcsolat jön létre.” A polgári törvénykönyv szerint az élettársi kapcsolatnak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: a felek között érzelmi és gazdasági közösség áll fenn, a felek közös lakásban élnek, közös háztartást vezetnek. Kapcsolatukat harmadik személy előtt felvállalják. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy az élettársi kapcsolat gazdasági közösséget is teremt. Azonban fontos azt is kiemelni – folytatta dr. Strass­berger Gyula –, hogy míg a házasságban közös vagyon keletkezik, addig az élettársi kapcsolatban önállóan, a felek saját maguk számára szerzik a vagyont. Mi történik, ha az élettársi közösség felbomlik? Ez esetben az élettárs részesedést követelhet a másik félnél elért vagyontöbbletből, arra való hivatkozással, hogy ő maga is elősegítette a vagyon gyarapodását. A háztartásban végzett munka is közreműködésnek számít a szerzésben. Dr. Strass­berger Gyula hangsúlyozta, hogy a későbbi viták elkerülése végett érdemes élettársi vagyonjogi szerződést kötni. 
Amennyiben az élettársaknak gyermeke születik, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie az apának. Ez a nyilatkozat megállapítja az apaságot, azonban az élettársi kapcsolatból született gyermek nem viselheti mindkét fél, az apa és az anya vezetéknevét kötőjellel. Amennyiben az élettárs meghal, az élettárs nem törvényes örökös. Azonban, ha végrendeletet tett az elhunyt, a végrendeleti öröklés szabályait kell alkalmazni. 
Az élettársi kapcsolat praktikusan azért is létrejöhet, mert a felek nem szeretnének nagy esküvőt rendezni, mely magas költségekkel jár. Lehet olyan érzelmi háttere is, hogy az egyik fél nem szeretne véglegesen elköteleződni, és a másik fél ezt érzelmi okokból elfogadja: mivel szereti a párját, nem szeretné rákényszeríteni olyan döntésre, amelyet az önmagától nem hoz meg. Persze az érzelmek tartóssága szempontjából az sem jelent biztosítékot, ha a felek házasságot kötnek. Azonban több évezredes tapasztalat, hogy a család fennmaradásához, az élet továbbviteléhez a legjobban működő forma a házasság. Modern, énközpontú világunknak talán jobban megfelel az élettársi viszony kötetlenebb formája a jogi biztosítékokkal együtt, azonban az igazi biztonságot a feleknek a házasság adhatja meg mind érzelmi, mind gazdasági szempontból is. 
 

Törvény szerint

Jelenleg háromféle élettársi kapcsolat létezik Magyarországon: a de facto élettársi kapcsolat, amely olyanok között jön létre, akik érzelmi és gazdasági közösségben élnek együtt, gyermek nélkül vagy gyermekkel. Az élettársi kapcsolatot lehet közjegyző előtt is regisztráltatni. 2009 óta ez az Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába (ÉNYER) kerül be. A harmadik típusú kapcsolat az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata, melyhez mindkét félnek nagykorúnak kell lenni. 


 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek